Andrássy Antal - Szili Ferenc: A barcsi és a nagyatádi járás községtörténeti lexikona - Iskola és Levéltár 19. (Kaposvár, 1983)
Nagyatádi járás - Inke
- 56 ság a reformáció elterjedésével a protestáns vallást követte, 1634-ben Inke, Uemesdéd és Vése alkotott egyházközséget, A község a XVII. század végén elnéptelenedett, és csak a kuruc szabadságharc után települt újjá, Az ellenreformáció idején elvették a templomukat, 1746-ban megfosztották vallásgyakorlatuktól, elűzték tanítójukat, pedig a lakosság túlnyomó többsége protestáns volt. Ezért inkább nem taníttatták gyermekeiket. 1715-ben az adózók száma 5 fő, ekkor a község Inkey János légrádi kapitányé. 1720-ban az össznépesség 100-200 között volt. 1727« szeptember 12-én III. Károly tói mezőszegedi Szegedy Antal, Eerenc és László kapta adományul. A felszabadulásig a Szegedy családnak volt itt birtoka, illetve kastélya. 1912-ben a Szegedy örökösök herceg Hohenlohe Keresztélynek 4500 kát,holdat eladtak. Inke lakossága az első népszámláláskor 1784-85-ben 613 fő volt. Az 1828-as országos összeíráskor az adózók száma 163 fő, ebből jobbágygazda 67 fő volt. Az 1848-as jobbágyfelszabadításkor 58 jobbágy- és 1 házatlan zsellércsalád szabadult fel. 41 jobbágy- és 5 zsellértelek került az inkeiek birtokába, Az úrbéri birtokrendezés 1860-ban történt meg, 1850 februárjában a csurgói járáshoz tartozó községben 1094 fő lakott. 1870-ben az Inkén lévő 164 házban 1349 lakos élt, ekkor a marcali járáshoz tartozott, 1872-ben a csurgói járás miháldi körjegyzőségéhez tartozott, 1897-ben viszont Iharosbe- rénnyel, Antalfaluval együtt Inke székhellyel alakult körjegyzőség. 1941-ben Inke és Inkeyantalfalu egyesülésével Inke nagyközséggé alakult. A község lakossága 1890 és 1900 között 2274 főről 1829 főre csökkent. Ezután lassan emelkedett a lakosság, 1910-ben 2145 fő, 1941-ben pedig 2505 fő volt. /Pecsétjében a XIX. sz. derekán ekevas, majd nyárfa áll középen./ 1925-ben a község területe /Inke és Inkeyantalfalu együtt/ 7361+3913 kat.h. volt, ebből 4078+1150 kat.h. volt a szántó és 2078+977 kat.h. az erdő, A község legnagyobb birtokosa herceg Hohenlohe Keresztély volt a 4434 kat.h. birtokával. Ugyanakkor a II. világháború előtt 22 1 kat.h. alatti szántóföld nélküli, és 138 ugyanakkora, de szántófölddel is rendelkező gazdaság volt. ■Az 1-5 kat.h. közötti gazdaság száma pedig 232 volt. A községben 32 fő iparos és 15 fő kereskedő élt.
