Andrássy Antal - Szili Ferenc: A barcsi és a nagyatádi járás községtörténeti lexikona - Iskola és Levéltár 19. (Kaposvár, 1983)

Nagyatádi járás - Inke

- 55

akik később elmagyarosodtak. Lakosságát az 1784-85-ös népszámlálás 722 főben állapította meg. Az 1828-as országos jobbágyösszeíráskor 174 fő volt az adózók száma, 3 zsellérháztartás, 95,5 jobbágytelek és 4 zsellértelek szabadult fel.

Az 1850. februári császári közigazgatási beosztáskor a nagyatádi járáshoz tartozott 1021 fővel,

1870-ben a községben 160 házban 1406 lakos lakott, és ekkor a babócsai járáshoz tartozott. 1872-ben Agarévet Háromfához csatolták, és ekkor Háromfa-Agarév volt a neve 1907-ig, 1907-től Háromfa néven szerepel, de továbbra is a taranyi körjegyzőség kisközsége. 1910-ben 1957 fő lakta, ettől kezdve a lakossága csökkent, és a felszabadulásig 300 fővel kevesebb lakosa volt Háromfának. 1941-ben 1680 fő lakott a községben. 1924-ben Három- fa nagyközséggé alakult. /Pecsétje: a pajzsban 3 nyárfa látható,/

1925-ben a község 5866 kat.h. területéből 3371 kat.h. szántó és 518 kat.h. rét. A községben ekkor herceg Festetics Tasziló- nak 3612 kat.h. birtoka volt. Ugyanekkor 1938-ban Háromfán 1 kát.holdnál kisebb szántóföld nélküli 6, szántóföldes 109, míg az 1-5 kát.holdas gazdaságok száma pedig 202 volt, 1939-ben a községben 27 iparos és 7 fő kereskedő élt.

A község 1945. március 29-én szabadult fel.

IUKE

Első okleveles adatunk 1278-ból való, amikor Inkee, Inke alakban fordult elő. Az 1332-37. évi pápai tizedjegyzékben mint egy- házashely fordult elő, s Balázs nevű papja volt, 1341-ben a Guth-Keled nembeli Felső-Lendvai Miklós fia, Miklós vette zálogul. 1406-ban Berzenczei Lóránt fia, György adományul nyerte. 1409-ben a szentpéteri pálosoknak is volt birtokrésze a községben. 1471-ben Berzenczei György fia, Sandrin elzálogosította birtoka egy részét Szerdahelyi-Nagy Tamásnak. 1484-ben Batthyány Boldizsár kőszegi kapitány és gerebeni Hermonfi László bírt itt zálogbirtokot, amely Inghe alakban fordult elő. A helységhez tartozó pusztát pedig tolnai Bornemisza János alkincstartó nyerte adományul, 1524-ben II. Lajos király Loránth Márton fiainak adta a községet jutalmul. 1536-tól a Loránth család a földesura a községnek a század végéig. Az 1565-66. évi török kincstári fejadólajstrom szerint 10 házból, 1571-"ben 8 házból állt. A lakos-