Andrássy Antal - Szili Ferenc: A barcsi és a nagyatádi járás községtörténeti lexikona - Iskola és Levéltár 19. (Kaposvár, 1983)
Barcsi járás - Somogyaracs
38 SOMOGYARACS 1269-ben van első ízben okleveles adatunk a helységről,amikor Arach, majd 1397-ben Aracha alakban fordult elő. 1467-ben az egyingi Török család birtokaként szerepelt. 1512-ben Perne- szí Imre, továbbá fiai, Miklós, Pál és István királyi jóváhagyást nyertek reá. 1526-ban egy részét Perneszi Ferenc, továbbá testvérei, Péter és Balázs nyerték adományul. Az 1536. évi adólajstrom szerint is Perneszi Ferenc volt a földesura. Az 1554. évi török kincstári adólajstromban már csak 3 házzal szerepelt. 1560-ban I. Ferdinánd király Perneszi Farkasnak adományozta, de 1577-ben Rudolf király Perneszi András felsőlendvai várnagynak és fiainak adta. 1426-1433-ban már puszta volt, és a gróf Rindsmaul család birtokolta. 1848 után a gróf Somssich családnak voltak itt nagyobb birtokai, 1877-ben a falu felerésze leégett. Az 1715. évi országos összeírás adatai hiányosak, de az 1752. évi megyei összeírás 6 jobbágygazdáról és 11 házas zsellérről tett említést, Az 1784-85, évi összeírás pedig 274 főt említett. Az 1848, évi jobbágyfelszabadítás alkalmából összeírtak benne 13 jobbágy- és 1 zsellérháztartást, ezek 23 4/8 jobbágy- és 1 zsellértelekkel rendelkeztek, A megszűnt robot gyalognapokban 2626,8, a pénzszolgáltatás pedig 14 ezüst forint volt. Fényes Elek leírásában - a XIX, sz. közepén - horvát faluként említette, 303 katolikus és 8 református lakossal. Az 1850 évi megyei népességösszeírásban 362 főt tüntettek fel. Az úrbér rendezés 1846-ban peres úton történt, amelyet 1850-ben hajtottak végre, Az 1870, évi népszámlálás 424 főről tett említést, 1881-ben a nemzetiségiek megoszlása az alábbiak szerint alakult: horvát- szerb 352, magyar 48, a házak száma pedig 63 volt, A századelő első évtizedében - 1910-ben 428 fő volt a falu lakossága, amely 1925-ben is mindössze 434 fő volt, A községhez 1180 kat.h. tartozott, ebből 786 kat.h. szántó, 138 kat.h. rét, 15 kat.h, szőlő, 92 kat.h. legelő, 102 kat.h. erdő és 39 kat.h. terméketlen terület volt, A község népességének a száma 1941-ben 447 fő volt. A község 1944, december 6-án szabadult fel, A levéltárban található legrégibb pecsétje 1789-ben keletkezett.
