Andrássy Antal - Szili Ferenc: A barcsi és a nagyatádi járás községtörténeti lexikona - Iskola és Levéltár 19. (Kaposvár, 1983)
Barcsi járás - Péterhida
- 34 a tartozéka. 1677-ben. Széchenyi György kalocsai érsek nyerte adományul I. Lipót királytól. 1715-ben 11 háztartását írták ősz sze. Egészen a legújabb korig a gróf Széchenyi családé volt. 1848 őszén Jellasich hadából egy granicsárcsapat támadta meg a községet, de az itteni nemzetőrök és népfelkelők visszaverték a támadást, 1889-ben a község felerésze leégett. Az 1720. évi országos összeírás 8 adózó családot említett, ezek 33 köblös szántóval, 3 köblös irtással, 9 kaszás réttel rendelkeztek. A földet 4 ökrös igával szántották. 1 köblös vetés 2-3 köblös termést hozott. A községi malom Komlósd-pusztán évi 3 Ft hasznot hozott. Ugyanitt volt a harmadik nyomáshoz való 33 köblös szántójuk is, amit az uraság engedett át a falunak 1720-ban az össznépesség alsó és felső határa 150-200 fő volt, amely az 1784-85, évi népszámlálás idejére 345 főre növekedett. Egy 1772. évi megyei összeírás szerint a falunak tanítója még nem volt. Az 1848. évi jobbágyfelszabadítás alkalmából 27 jobbágy- és 1 zsellérháztartást írtak össze, ezek 26 1/2 jobbágy- és 4 zsellértelekkel rendelkeztek. A megszűnt robot gyalognapokban 3014,7} a pénzszolgáltatás pedig 28 ezüst Et volt, Eényes Elek leírása szerint - a XIX, sz. közepén - 400 katolikus és 93 református lakosa volt, s Széchenyi Pál Dráva melléki uradalmához tartozott. Az 1850. évi megyei összeírás szerint a népesség száma 528 fő volt. Csorba József 1857. évi leírásában említi, hogy Péterhida és Komlósd lakói valamikor együtt éltek a községhez tartozó Pusztafaluban. Ezt a települést később Szelicsa-pusztának nevezték. Idők folyamán a falu kettészakadt, a falu eredeti helyét pedig szántóföldként művelték. Az úrbérrendezés 1859-ben peres úton történt, amelynek határozatait 1860-ban hajtották végre. Az 1870. évi népszámlálás 536 főt és 66 házat említett. A századelő első évtizedében - 1910-ben - a községben 596 főt tüntettek fel. 1925-ben a falut 567 fő lakta, A község területe 1097 kat.h. volt, amelyből 550 kat.h. szántó, 155 kat.h, rét, 6 kat.h. szőlő, 106 kat.h. legelő, 212 kat.h, erdő és 54 kat.h, terméketlen terület volt. A község 1944. december 7-én szabadult fel. A levéltárban található legrégebbi pecsétje 1788-ban keletkezett.
