Andrássy Antal - Szili Ferenc: A barcsi és a nagyatádi járás községtörténeti lexikona - Iskola és Levéltár 19. (Kaposvár, 1983)

Barcsi járás - Németlad

- 30 Szentmihély és Titványpuszta lakosságát 431 főben, jelölte meg*

Az úrbérrendezés idején a Czindery család volt a földesura, a rendezés 1837-ben egyezséggel történt, amelyet még az évben végre is hajtottak. Az 1870. évi népszámlálás 300 főt és 54 házat említett. A századelő első évtizedében - 1910-ben - a faluban 305 főt számláltak össze,

1925-ben a lakosság száma 282 fő volt, A községhez 789 kat.h. tartozott, ebből 442 kat.h. szántó, 68 kat.h. rét, 20 kat.h. szőlő, 78 kat.h. legelő, 104 kat.h. erdő, 33 kat.h. kert és 42 kát. h. terméketlen terület volt.

A levéltárban található legrégebbi pecsétje Magyar-Ladnak 1789-ben keletkezett.

KÉME TL AD

1745-ben németek telepedtek le Ladra. Ekkor a helység két részre szakadt, és ez a falu lett Németiad. A gr. Hoyos Miksa parkjába tartozó kis angol erdőben látható romok és szobormaradványok egy régi kolostor és templom nyomait mutatják, Mindkét helységnek az újabb korig a Czindery család volt a földesura, Czindery László halála után - I860 - itteni birtokai báró Wenckheim Bélára szállottak, később pedig gr, Hoyos Miksának és Festetics Kálmánnak voltak itt birtokai, A községbeli kastélyt Hoyos Miksa 1910-ben építette, 4000 kötetes könyvtár és sok szép Biedermeyer-bútor díszítette, 1875-ben és az 1880-as években majdnem az egész község a lángok martaléka lett. A határbeli Tolvajvölgyet hajdan sűrű erdő borította, amely a betyárok búvóhelye volt. A községhez tartozó Szentmihálypuszta a középkorban falu volt. A Németiadtól keletre elterülő Vörösfai-dűlő /Veresfalu/ emlékét őrzi. Egy 1772, évi megyei összeírás szerint a falunak katolikus tanítója volt, a lakosság pedig a német nyelvet beszélte.

Fényes Elek leírása szerint a XIX. sz. közepén - 662 római kát. német, de magyarul is tudó, valamint 14 zsidó vallású lakosa volt. Czindery Lászlónak egy igen szép angol telivér ménese volt, Az 1850, évi megyei összeírás Német-Lad és Gyöngyöspuszta lakosságát együttesen 827 főben jelölte meg,

Az 1848. évi jobbágyfelszabadítás alkalmából 20 jobbágy- és 5 házatlan zsellérháztartást írtak össze, ezek 24 2/4 jobbágy- és 13 zsellértelekkel rendelkeztek. A megszűnt robot gyalognapokban 3017s45 a pénzszolgáltatás pedig 20 ezüst Ft volt.