Andrássy Antal - Szili Ferenc: A barcsi és a nagyatádi járás községtörténeti lexikona - Iskola és Levéltár 19. (Kaposvár, 1983)
Barcsi járás - Lad
- 29 A község népességének a száma 1941-ten 448 fő volt. A község 1944» december 7-én szabadult fel. A levéltárban található legrégebbi pecsétje 1788-ban keletkezett. LAD /Magyarlad és Németiad 1950-ben Lad néven egyesült./ A középkorban csak Lad nevű helység volt a vármegye területén, amely az 1332-37. évi pápai tizedjegyzékben is szerepelt, s ebben plébániáját is megemlítették. 1452-ben Csapai Máté itteni birtokait páti Török Lászlónak adta zálogba. 1453-ban a Bódog- asszonyfalvi család nőtagjai a helység részeit a Csapiaknak zálogosították el. 1459-ben Csapi András itteni birtokaira szabad rendelkezési jogot nyert a királytól. 1464-ben Berényi Benedek és geresgali Baby György nyerik új adományul. 1468-ban Battyáni Péter fia, Benedek kapta. 1498-ban a Ladi család,1536-ban Ipolt- fy János, 1550-ben Both György, 1598-99-ben pedig Istvánffy Miklós volt a földesura. Az 1565-66. évi török kincstári adólajstromban Lad 8 házzal szerepelt. Az I66O. évi pannonhalmi főapátsági dézsmaváltságjegy- zék szerint az Istvánffy családé volt, 1715-ben 7 háztartást írtak össze, és ekkor a kincstár birtoka volt, 1726-1733-ban a gróf Rindsmaul családé, 1738-ban azonban Szily Ádám birtokába került. Református temploma 1734-ben épült. Az 1720. évi országos összeírás szerint 8 adózó család lakta, ezek 102 köblös szántóval, 2 köblös irtással, 21 kasza réttel rendelkeztek. Legelője kényelmes és tágas volt, A makk kivételével tűzi- és épületfát vihettek eleget az erdőből. 1720-ban az össznépesség alsó és felső határa 150-200 fő volt, 1784-85. évi népszámlálás alkalmából pedig 227 fő. Egy 1772. évi megyei összeírás szerint a községnek tanítója nem volt, a lakosság pedig a magyar nyelvet beszélte. Az 1848. évi jobbágyfelszabadítás alkalmából 20 jobbágy- és egy házatlan zsellérháztartást írtak össze, ezek 22 2/4 jobbágy- és 1 zsellértelekkel rendelkeztek. A megszűnt robot gyalognapokban 2527,8, a pénzszolgáltatás pedig 20 ezüst Pt volt, Fényes Elek leírása szerint - a XIX, sz. közepén - 236 református lakosa volt. Az 1850. évi megyei összeírás Magyar-Lad,
