Andrássy Antal - Szili Ferenc: A barcsi és a nagyatádi járás községtörténeti lexikona - Iskola és Levéltár 19. (Kaposvár, 1983)

Barcsi járás - Kálmáncsa

- 27 Egy 1772. évi megyei összeírás szerint protestáns tanítója volt, a falu lakói a magyar nyelvet beszélték.

Az 1848. évi jobbágyfelszabadítás alkalmából összeírtak benne 48 jobbágy-, 1 zsellér- és 5 házatlan zsellérháztartást, ezek 48 jobbágytelekkel rendelkeztek, A megszűnt robot gyalognapokban 5388, a pénzszolgáltatás pedig 49 ezüst Ft volt.

Fényes Elek leírása szerint - a XIX. sz. közepén - 701 református, 156 római katolikus, 6 evangélikus és 7 zsidó lakosa volt, A reformáció idején itt volt ezen a vidéken a reformátusoknak első főiskolája.

Régi várának romjai láthatóak. Széchenyi Lajosnak szesz- és sörgyára volt itt. A település különböző részei történelmi emlékeket idéznek. Nyilasi kút: a hagyomány szerint török fegyvereket találtak benne. Várhögy; a Szigeti vár kapitányának volt itt birtoka, aki Kálmáncsán is lakott. Ezen a helyen épített földvárat a török ellen. Látó-domb: a falu határának a legmagasabb pontja. Nemesi őrhely volt, innen figyelték a törököket.

Az űrbérrendezés 1847-ben egyezséggel jött létre, amelyet azonban csak 1856-ban hajtottak végre.

Az 1870, évi népszámlálás 1229 főt és 114 házat tüntetett fel, A századelő első évtizedében - 1910-ben - már 1410 fő volt a község lakossága, 1925-ben pedig 1438 fő. A község területe 8628 kat.h., ebből 4446 kat.h. szántó, 782 kat.h. rét, 28 kat.h, szőlő, 559 kat.h, legelő, 2583 kat.h, erdő és 230 kat.h, terméketlen terület volt. Gróf Széchenyi István 3643 kát.holddal, gróf Széchenyi László 3025 kát.holddal rendelkezett, A község népességének a száma 1941-ben 1507 fő volt.

A község 1944» december 6-án szabadult fel, A levéltárban található legrégebbi pecsétje 1877-ben keletkezett. Itt született Kálmáncsehi Sánta Márton /1500 körül-1557/ református püspök, a magyar reformáció egyik vezéralakja.