Andrássy Antal - Szili Ferenc: A barcsi és a nagyatádi járás községtörténeti lexikona - Iskola és Levéltár 19. (Kaposvár, 1983)
Barcsi járás - Kastélyosdombó
- 25 A Dombai család a XVII, sz, első felében, kihalt, itteni birtokaik a Pottyondyakra szállottak, Pottyondy István a Dombai-féle javakat 200 aranyért Borbély Györgynek elzálogosította, aki viszont 1682-ben Zajgár Györgynek bocsátotta át, Zajgár György utódok nélkül halt el, így Dombéra a királyi kincstár tette a kezét. A kincstártól 1767-ben Nedeczky Károly és Tamás vásárolták meg. 1803-ban Pottyondy Gábor zálogváltópert indított Ne- deczky Rezső és birtoktársai ellen, E per 1854-ben egyezséggel fejeződött be, a Pottyondy örökösök 124 000 forintot kaptak a Medeczkyéktől, kiknek itteni birtokait Kund Vincze és Kämmerer Ferenc vásárolták meg. Kund birtokai vétel útján Hegyesy Kálmán, majd Ivankovics István után pedig gróf Erdődy Rezső kezére kerültek. A kastély régi részét az Ivankovics család építette, amelyet később átalakítottak és kibővítettek, A református vallás már a XVI. század második felében elterjedt a helységben. A mostani templom 1828-34-ben épült. A községhez tartozik hagyág-pusz- ta, amely 1726-ban a gróf Rindsmaul családé volt, A határbeli Temető dűlőben őskori telep nyomai találhatók. 1720-ban az össznépesség alsó és felső határa 200-250 fő volt, amely az 1784-85. évi népszámlálás idejére 371 főre növekedett. Fgy 1772. évi megyei összeírás szerint a falunak protestáns tanítója volt. Az 1848. évi jobbágyfelszabadítás alkalmából 38 jobbágy-, 2 zsellér- és 14 házatlan zsellérháztartást írtak benne össze, ezek 22 4/8 jobbágytelekkel rendelkeztek. A megszűnt robot gyalognapokban 2665,5S a pénzszolgáltatás pedig 40 ezüst Ft volt. Az 1850, évi megyei összeírás szerint Dombénak és a hozzátartozó Pali-pusztának 488 fő volt a lakossága. Az úrbérrendezés 1852- ben egyezség útján jött létre. Az 1870. évi népszámlálás adatai szerint 524 lakosa és 71 háza volt. A századelő első évtizedében - 1910-ben - a faluban 601 főt számláltak össze, 1925-ben pedig 559 főt, A község területe 2277 kat.h, volt, ebből 1548 kat.h. szántó, 278 kat.h. rét, 26 kat.h. szőlő, 114 kat.h, legelő, 181 kat.h. erdő, 47 kat.h. kert és 83 kat.h. terméketlen terület volt. Gróf Erdődy Rudolf 888 kát.holddal, a kisbirtokosok pedig átlagosan 10 kát.holddal rendelkeztek. A község népességének a száma 1941-ben 595 fő volt. A község 1944. december 5-én szabadult fel. A levéltárban található legrégebbi pecsétje 1788-ban keletkezett.
