Andrássy Antal - Szili Ferenc: A barcsi és a nagyatádi járás községtörténeti lexikona - Iskola és Levéltár 19. (Kaposvár, 1983)

Barcsi járás - Erdőcsokonya

- 16 1758. július 10-én. országos vásárok tartására nyert szabadalmat, Széchenyi Géza kastélyát 1895-ben tisztilakból alakították át.

A kastély afrikai és amerikai vadásztrófeumokkal volt díszítve. Volt benne tigris, párduc, biz on, vadbivaly, orrszarvú, antilop, zsiráf, oroszlán, lajhár, rénszarvas, zebra, hiéna, nagy barna™ medve, muflon, afrikai vaddisznó, krokodil, strucc és számos egzotikus madár. Széchenyi Istvánnak egy szobabútora, továbbá egy kb. ezerkötetes könytár, sok érdekes régi bútor, régi színes metszetek és sok meisseni és Alt-Wien porcelán díszítette a kastélyt. A ref. templom 1784-ben épült. A plébániát 1749-ben állították vissza. 1836-ban a kolera sok áldozatot szedett, 1898-ban pedig nagy tűzvész pusztított.

A község Kossuth Lajosnak és gróf Széchenyi Istvánnak egyaránt szobrot állított - országosan az elsők között mindkét szobrot 1906-ban leplezték le. Csokonai Vitéz Mihály családja is e községből származott, A községhez tartozó Felsőgyörgyös már 1467-ben előfordult Gyewgyes alakban. Kútfő-puszta 1554- ben még falu volt, 1726-1733-ban már mindkét település pusztaként szerepelt.

1720-ban az össznépesség alsó és felső határa 1000-1200 fő volt, az 1874-75. évi összeírás alkalmából pedig 1239 főt írtak össze. Az 1848-as jobbágyfelszabadítás alkalmából 103 jobbágy-,

2 zsellér- és 4 házatlan zsellérháztartást írtak benne össze, ezek 85 jobbágy- és 9 zsellérháztartással rendelkeztek. A megszűnt robot gyalognapokban 9647,7, a pénzszolgáltatás pedig 105 ezüst Ft volt.

Az úrbérrendezés 1858-ban egyezség útján jött létre. A XIX. sz* közepén készült térképen Csokonyát mezővárosnak jelölték. Ebben az időben Visonta önálló község volt. Később Csokonya neve Erdőcsokonyára, Visonta pedig Somogyvisontára módosult.

Az 1940-es években a két község Csokonyavisonta néven egyesült,

1925-ben Erdőcsokonyának 2167 lakosa volt. A község területe pedig 10603 kat.h., ebből 5436 kat.h. szántó, 780 kat.h. rét, 125 kat.h. szőlő, 832 kat.h. legelő, 3059 kat.h. erdő és 305 kat.h. terméketlen terület volt. Egy nagybirtok volt, amely 6125 kát.holddal rendelkezett.

A község legrégibb pecsétje egy 1789. évben keletkezett iraton található.