Borsa Iván: A Somogyi Levéltár Mohács előtti oklevelei - Iskola és Levéltár 18. (Kaposvár, 1983)

a női ágat egyaránt illetik, s a rájuk vonatkozó minden oklevél Zych-i Zsigmond- nál van, s ezek másolatát (par) igényli, mert megbízója az említett Paska fia: Jakab leányának a fia. Erre Zsigmond ügyvédje: Balázs deák (a somogyi kon- vent levelével) azt válaszolta, hogy megbízójának vannak oklevelei, de ezeket nem most, hanem későbbi időpontban kész bemutatni, az országbíró ezért úgy döntött, hogy Zsigmond a fentiekre vonatkozó minden oklevelét köteles Mihály nyolcadán (okt. 6.) előtte bemutatni. Ekkor Imre jelenlétében Zsigmond az or­szágbíró előtt kijelentette, hogy ügyvédje nem az ő utasítására vállalta az okle­velek bemutatását, ezek ugyanis nem nála, hanem Torwe-i Ugrin fia: István fiai­nál: Lászlónál, Ugrinnál és Jánosnál vannak, akiktől ezt csak bírói úton tudná visszaszerezni, így ügyvédjének állítását a szokott bírság mellett visszavonta. Az országbíró hat márka bírság kiszabása mellett kötelezte Zsigmondot, hogy az ok­leveleket bírói vagy más úton szerezze meg és pünkösd ünnepének nyolcadán (1414. jún. 3.) mutassa be. A per az országbíró, majd a nádor halasztó levelei révén György napjának nyolcadára (1415. vagy 1416. máj. 1.) került, amikor Zsigmond bírsága nyolc márka volt, de Zsigmond ekkor nem jelent meg, s a bír­ságot sem fizette meg, ezért ennek kétszeresében marasztalták el. A nádor a fel­peres ügyvédjének kérésére felkérte a somogyi konventet, hogy küldje ki megbí­zottját, akinek jelenlétében a kijelölt nádori emberek egyike idézze meg Zsig­mondot keresztelő János születése napjának nyolcadára (júl. 1.), hogy az okleve­leket mutassa be, s fizessen a nádornak 2, ellenfelének pedig 17 márkát. A meg­jelölt nyolcadon a felperes ügyvédje bemutatta a konvent jelentését arról, hogy K\vp-i István nádori és Péter clericus konventi emberek Szentháromság napján Zsigmondot Kwp-i birtokrészén megidézték, de ismét nem jelent meg, ezért a nádor a meg nem jelenésért a szokott, a bírság meg nem fizetéséért pedig annak kétszeresében marasztalta el külön oklevéllel, majd elrendelte, hogy saját em­bere és a konvent küldötte három megyei vásáron idézzék meg Zsigmondot Kis­asszony napjának nyolcadára (szept. 15.) az oklevelek bemutatására, továbbá 6 márka bírságnak a nádor, 35 márkának pedig az ellenfél részére történő megfi­zetése végett. Zsigmond időközben meghalt s a bizonyítékbemutatás folyamato­san (de termino in terminum movendo) Mihály napjának nyolcadára (1417. okt. 6.) halasztódott. Ekkor megjelent a felperes, továbbá Zsigmond anyja: Katalin magával hozva Zsigmond 13 évesnek becsült fiát: Benedeket, s az általa bemu­tatott oklevelekből kiderült, hogy Pasca fia: Jakab néhány (nonnule) birtoka a leányágat is illeti, ezekből tehát részek kiadását, a többi után pedig pénzbeli megváltást akart a nádor elrendelni, de a felek békés megegyezésre kértek lehe­tőséget, amit a nádor megadott. A Peren-i Péter országbíró és Zeech-i Miklós vasi ispán (magnifici) és nemes emberek közvetítésével létrejött megegyezés értelmé­ben Fanch bán fiának: Lászlónak fiai: Imre, Bertalan és László - Bertalan gyer­mekeinek: Istvánnak, Erzsébetnek és Zsófiának ügyét is magukra vállalva -, va­lamint Katalin asszony az említett Benedek és ennek 6 éves öccse: Balázs nevé­ben is, továbbá István nevű kisfiának ügyét is magára vállalva bevallást tettek. Ennek értelmében Katalin asszony átadta Fanch bán fia: László fiainak és örö­köseinek örök jogon a Chanad megyei Jara, két Ewsced és két Vallas birtokok - amelyek Pasca fiaié voltak -, továbbá a Themes megyei Tywanteleke, Megyer, Vyfalu más néven Beneche birtokok - amelyek Bench Jánosé voltak -, azonkí­vül az erdélyi részeken Fehér (Albensi) és Kolos megyékben levő két Jara, a Jara más néven Belwar vár és Aklos meg tartozékaikat jelentő magyar és oláh (Vola­52

Next

/
Oldalképek
Tartalom