Borsa Iván: A Somogyi Levéltár Mohács előtti oklevelei - Iskola és Levéltár 18. (Kaposvár, 1983)
23. 1360. december 16. (IV. a. Thome ap.) Zágrábié I. Lajos király az előző oklevélben leírt ügyben megparancsolja a zalai konventnek, hogy küldje ki megbízottját, akinek jelenlétében a kijelölt királyi emberek egyike iktassa be új adomány jogán Chorna-i Lőrinc fia: János mester familiárisát, Demeter fiát: Gywrke-t, valamint testvéreit: Tamást és Móricot a Zala megyei Pousfevlde birtokba, ha az eladományozható; az esetleges ellenmondókat pedig idézze a királyi jelenlét elé. - Kijelölt királyi emberek: Peturfalwa-i Dénes fia: Kelemen és Jakab fia: György, And-i Chako. Átírta a zalai konvent 1361. január 5-1 privilégiumában. - 46. sz. (Bosnyák lt. DF 268 223.) 24. 1361. január 5. (4. die stat., ti. 2. die Circumcis. domini) A Zala-i Szent Adorján-monostor konventje bizonyítja, hogy I. Lajos királynak And-i Gywrke fia: Demeter fiai: Gywrke és Tamás érdekében 1360. december 16-án kelt parancsára (lásd a 23. sz. oklevelet) Dénes fia: Kelemen királyi emberrel kiküldte István papot, az egyház Rada-i káplánját, akik visszatérve jelentették, hogy újév másnapján (jan. 2.) kiszálltak Posfeulde birtokra, ahol a szomszédok jelenlétében megállapították, hogy az eladományozható, így Demeter fiait ellenmondás nélkül beiktatták és három napi várakozás alatt sem volt ellenmondás. A birtok határa keleten a Bakonuk folyónál kezdődik és nyugatnak egy vadalma-fáig (pomi silvestri), amelytől északra Posfelde, délre Peturfalwa; majd nyugat felé átugrik egy nagy utat és egy zylfa-hoz ér, ahol elferdül két rubetum (?) közé két régi határjelhez Lőrinc fia: János Bilye nevű faluja és Posfeulde között; északra a Zapula nevű völgybe, egyenesen északra a Kanisa faluból (villa) Reche faluba vezető úthoz, amely mellett északra tölgyfák jelentik a határt; egy határjelhez (signum metale) - vulgo megye -, amelynek végén kissé délnek tartva egy vadkörtefa, majd kelet felé két tölgyfa, ezek egyike dél felől Posfeulde, a másik északról a Bencze-i nemesek birtokát választja el; az előbbi nagy utat átugorva középtájon egy mocsaras kúthoz (puteum scaturientem), amely északról a Bencze-i nemesek, délről Posfeulde-t választja el; majd a Bakonuk folyóhoz, amely keletről az And-i nemesek birtokát választja el, nyugatról pedig Posfeulde-t, s itt véget ér. Az oklevelet autentikus függő pecséttel erősítették meg. Átírta I. Lajos király 1370. január 28-i privilégiumában. - 46. sz. (Bosnyák lt. DF 268 223.) 13
