Kanyar József: Fejezetek Somogy megye történetéből - Iskola és Levéltár 16. (Kaposvár, 1983)
A kapitalizmus agrárgazdasága
32 tos fejlődését láttuk: emelkedett az ipari népesség részaránya, az ipar primer szektora abszolúte is fejlettebb és fejlődése is dinamikusabb, és végezetül határozottan felfedezhetjük a tőkekoncentrálódást követő munkaerő-koncentrációt is. A folyamat másik oldalát pedig - a fentiekkel ellentétben - az alábbi táblázatok jelzik: Az önálló vállalkozók és alkalmazottak száma Megnevezés 1870 1900 1920 Önálló vállalkozók 6442 /46,1%/ 7026 /44,6%/ 10 449 /49,3%/ Alkalmazottak 7543 /53,9%/ 8756 /55,4%/ 10 773 /50,7%/ Összesen: 13 985 15 782 21 222. Önálló vállalkozók 100,0 % 109,0 % 162,2 % Alkalmazottak 100,0 % 116,0 % 142,8 % Összesen :112,8 % 151,7 % A táblázatból leolvasható, hogy 1900-ig az alkalmazott létszám nőtt dinamikusabban, 1900-tól pedig az önálló vállalkozóké, tehát a kisárutermelés vette át a dinamikus növekedés szerepét a megyében. Míg tehát 1870 és 1900 között az önálló vállalkozók száma 9 %-kal, az alkalmazottak száma pedig 16 %-kal nőtt, 1920- ra viszont az önálló vállalkozók száma 53 %-kal, az alkalmazottaké pedig 33 %-kal emelkedett. így tehát az ipari munkásság viszonylagos aránya csökkent a megyében, ennek megfelelően társadalmi jelentősége sem változhatott előnyösen. Az ipari üzemek megoszlását az alábbi táblázat szemlélteti: Index: 1920. Megnevezés 1920 ’ 1930 Változás % Az ipari vállalatok száma 10 503 10 175 — 96,8 Segéd nélkül dolgozó ipari váll. 7121 635789,2 1 segéddel dolgozó ipari váll. 1928 2193 113,7 2 segéddel dolgozó Ipari váll. 748 834 + 111,4 3-5 segéddel dolgozó ipari váll. 523 603 + 115,2 6-10 segéddel dolgozó ipari váll. 110 127 + 113,4 11-20 segéddel dolgozó ipari váll. 43 2967,4 20-nál több segéddel dolgozó ipari vállalatok 30 32 + 106,6
