Kanyar József: Fejezetek Somogy megye történetéből - Iskola és Levéltár 16. (Kaposvár, 1983)
A kapitalizmus agrárgazdasága
A szocialista mozgalom első kezdeményezésein kívül a korszak volt a bölcsője mindazon gazdasági és kulturális egyesületeknek, segélyegyleteknek, paraszti olvasóköröknek, munkás önképző-egye- sületeknek, amelyekben népünk nyíltan és demonstrálva védhette múltbeli hagyományait, és védekezhetett az abszolutizmus törvénytelenségei ellen. A hajdani 48-as paraszti olvasókörök is ekkor indultak gyors virágzásnak és rádikalizálódósnak, valamint különféle munkásegyletekben és -szervezetekben is jelentős erjedés ekkor vette kezdetét, különösképp azokon a vidékeken, ahol a gazdasági élet kapitalizálódása, az iparosodás és a közlekedés fejlődése az első évtizedekben egy-egy gócponton nagyobb tömegű munkásságot talált egy helyütt. A parasztságnak a legfontosabb termelőeszközzel, a földdel való ellátottságát zömében az e korszakban foganatosított úrbérrendezés! eljárások oldották meg. Az is igaz, hogy ezeket az úrbéri ügyeket 287 községből 113-’ban csak per útján lehetett megoldani. A kiegyezés nem jelentett békét a társadalmi osztályok között, a kibontakozó kapitalista viszonyok újabb és élesebb ellentmondásokat hoztak a felszínre. Az egyik oldalon a vagyonosabb rétegek fényűzését s egyre gyorsabb gazdagodását, a másik oldalon pedig a tömegek nagy részének fokozódó elszegényedését. Ez tükröződik a korabeli dokumentumok, a sajté hasábjairól is, amely közül az egyik az 1869-i képviselőválasztásról tudósítva így fogalmazott: "A néptömeg, mely csak egy Istent ismer és egy Kos- suth-ot, ezeken kívül pedig csak legelő és szántóföld osztást", így aligha csodálkozhatunk azon, hogy 1869» március 18-án, az országgyűlési választások alkalmával Kossuth Lajost választották meg Kaposvár képviselőjévé. Kossuth, miután nem akarta a várost egy esetleges királyi biztos kinevezésével és nyakára ültetésével alkotmányos szabadságától megfosztani, lemondott - száműzetésében - mandátumáról. t A parasztság ellenére megoldott agrárproblémák 1850 és 1867 között a kapitalista kori agrártörténetünk legsúlyosabb örökségeként megoldatlanul maradtak vissza. A feudális jogban gyökerezve alakult ki hazánkban - különösképp megyénkben - az a hitbizományi földbirtoklási forma, amely évtizedeken keresztül a kapitalista agrárfejlődés egyik legfőbb akadályát képezte. A
