Kanyar József: Fejezetek Somogy megye történetéből - Iskola és Levéltár 16. (Kaposvár, 1983)
A megye középkora
- 11 felett. Somogy megye XVIII, századi történetében három alapvető megállapítást tehetünk: 1» A török kiűzése utáni új "honfoglalás" korszakában a századokon keresztül elhanyagolt és gazdátlanná vált föld a spekuláció s egyben a társadalmi emelkedés legfőbb eszközévé változott e tájon is. 2. A török uralom után a földesuraknak a kizsákmányolását is látnunk kell ebben a században, amely az árutermelés növekvő lehetőségeit kihasználva, e parasztságot különlegesen terhes feltételekhez kötötte,különösképpen a század második felében, s ugyanakkor ez a nemességen belül is növelte a nagybirtokos főnemesség és a középbirtokos köz- és kisnemesség közötti ellentéteket , 3. A parasztság földjeinek a védelmében mindvégig kifejtett s örökös társadalmi robbanások sorozataként is számon tartható ellenállásait: az 1767. év kiváltképpen heves úrbéri mozgalmait, a századforduló inzurgenseinek antifeudális rebellióját stb. is számon kell tartanunk ebből a korszakból. A török uralmat felszámoló felszabadító háborúk és az azokat követő függetlenségi küzdelmek - a nyomukban járó pusztulásokkal - megritkították az ország népességét, kiváltképpen régiónkét. A történetstatisztika legújabb kutatásai szerint a XVIII. század elején csak annyi népesség élt a hazában, mint Mátyás idején: a harcok során két évszázad természetes népszaporulata pusztult el akkor, amikor Európa lakossága a Hunyadi-korszak 80 milliójáról már 130 millióra emelkedett, hatalmasat lépve előre a világgazdaságban levő vezető szerepre való felkészülésben. Hazánkban, benne régiónkban is ez a pusztulás - a korabeli természetes népszaporulat alapján - 140-160 százalékos népességcsökkenésnek felelt meg, amelynek következtében Európa egyik provinciájává szűkültünk be és maradtunk le a fejlődésben. A török hódoltságot Somogybán 225 település vészelte át kb. 3000 háztartással, háztartásonként - 2,66 magyar holdnak megfelelő - 5,33 köböl vetésterülettel, Hem kétséges, hogy ez a földterület - a kor alacsony termelési színvonalán - az átlagos 5 fős háztartást képtelen volt ellátni, következésképpen a XVIIXVIII. századfordulóján a megye területén elő magyar, illetve
