Bodosi Mihály - Frankl József: Somogy jeles orvosai 18-19. század - Iskola és Levéltár 15. (Kaposvár, 1982)
Topó János dr.
Topó János dr. /?-?/ A Rákóczi-szabadságharc leverése után hazánkban a Habsburg- elnyomás fokozódott. Az ország a rendi alkotmány megtartásával formailag önálló maradt ugyan, de a valóságban mint a Habsburg- birodalom egyik részét,törvényekkel és rendeletekkel kormányozták. A császári csapatok győzelmes hadjáratát a törökök ellen /1716-1718/ a pozsareváci béke zárta le. Utána megindult a köz- igazgatás rendezése. A legfelső kormányhatóság az 1724-ben felállított Helytartótanács lett; elnöke a nádor, székhelye: Pozsony. Az ország lakossága a török uralom alól felszabadult területeken, így Somogybán is,nagyon megritkult. Ezért az első és legfontosabb feladat a szinte lakatlan területek betelepítése lett. Több helyen a telepítés belföldi volt: egyes földesurak átköltöztették jobbágyaik egy részét az ország sűrűbben lakott északi és nyugati részéről dél-dunántúli és alföldi birtokaikra. Országos méretekben csak külföldi, főleg német nyelvterületről /osztrák, cseh-morva, szász/ szorgalmazták az átköltöztetést, amelyben az állam és a földesurak is részt vettek. A déli országrészekbe horvátok, szerbek, dalmátok és románok is be- t elepültek. A betelepülő földműveseknek 6 évi, a kézműveseknek 15 évi ál' lami adómentességet biztosítottak, s ennek eredményeképpen a XVIII. század folyamán a lakosság száma több mint kétszeresére nőtt. A békésnek indult fejlődést megszakította a török elleni ú- jabb /1737-39/, a császári seregek súlyos vereségével végződő háború, mely a belgrádi békével fejeződött be. A menekülő katonaság, a hazatérő falusi szekeresek és a hadifoglyok behurcolták országunkba a Balkánon már évek óta pusztító pestist. A Helytartótanács már 1738 őszén értesítette a veszélyeztetett megyéket, Somogyot is, így a Dráva mentén szigorú vesztegzárat állítottak-fel; ezt azonban a katonaság erővel áttörte. így kezdődött nálunk 1738-1742 közt az utolsó nagy pestisjárvány. 1739. január 31-én a Marczaliban tartott megyegyűlésen felolvasták Sigray főispán levelét, melyben a fenyegető pestis miatt ismét sürgette a megyét, hogy oldja már meg a megyei egész- 6 -
