Bodosi Mihály - Frankl József: Somogy jeles orvosai 18-19. század - Iskola és Levéltár 15. (Kaposvár, 1982)
Ifj. Gömöry Dávid dr.
- 10 szemlélték; másolatát a Helytartótanácsnak küldendő jelentéshez csatolták. A gyógyszerészi feladatot vállalta, ennek anyagi rész' leteiben megegyeztek. Fizetését évi 500,- Ft-ban állapították meg. Hagy lendülettel vetette be magát Gömöry minden téren a megye egészségügyének megreformálásába. Átfogó munkájáról 1768. január 11-én számolt be a nagy megyegyűlésen, ahol Tallián János első alispán elnökölt. Részletes orvosi jelentése a "Nemes Somogy Vármegyében" működő orvosokról, sebészekről, gyógyszerészekről és bábákról szólt. E beszámoló képezte a Helytartótanács további somogyi munkájának alapját. 1768. október 4-én kezdte meg munkáját Gömöry, hogy a hetek óta pusztító dysenteriajárványról személyesen tájékozódjék. Négy "kiszállás" kapcsán kereste fel a dysenteriás betegeket, akik betegségük, a nagy távolság és nem utolsósorban nyomorúságuk miatt nem tudtak bemenni hozzá a megyeszékhelyre. Első útja Tapsonyba vezetett. Innen Szenyérbe, Nagyszakácsiba , Nemesvidre, Miháldra, Iharosberénybe és hiszóba kocsizott. A betegek többsége /40 fő/ dysenteriában szenvedett. /A tünetek közül megemlíti a véres székletet./ Előbbieken kívül kezelésbe vette a heveny lázas betegségekben és a maláriában sinylődőket is. Mindenkit megvizsgált, s ellátott tanáccsal és gyógyszerrel, aki csak jelentkezett,vagy akihez elhívták. November 19-én indult el második útjára. Ez Kutason át Beleg- be, Segesdre, Böhönyére, Nagybaj ómba és Toponárra vezetett. Minden betegről pontos feljegyzést készített, feltüntette a diagnózist és a gyógykezelést, pedig számuk 100 körül volt. Néhány dysenteriás minden faluban akadt. Ezeknek "antidysenteriás" porokat adott, melyeket atyja állított össze; összetételüket azonban nem óhajtotta közölni. Utána erősítőket és nyugtátokat rendelt, adott esetben hashajtót, majd roboráló szereket. Fiait, a- kik mind dysenteriások voltak, ugyanazzal a gyógyszerrel kezelte, de különböző adagolásban. Mindnyájan meggyógyultak. Gömöry említést tesz fürdőterápiáról izületi bántalmaknál, továbbá elvétve venasectióról /visszeres vérlebocsátásról/ is. Maláriánál "családi összeállítású" lázcsillapító port használt.- A phtysicusokat /tbc/ köptetővei és fájdalomcsillapítóval látta el. Harmadik útján, 1769. január 9-én, Szóládra szállott ki, ahol 9 dysenteriás beteget talált. Büszkén írta:
