Laczkó András: Diákszínjátszás Somogyban - Iskola és Levéltár 13. (Kaposvár, 1981)

Szemelvények

- 69 LEHELJ11. Hazámnak nagyobb éa nevezetesebb részét esmerem, a többit a föld, a statusok, a történetek Írásából delisanc nélkül is öszvejártam.

TISZTES. Azt elhiszem.

PETRONELLA. Ah, ha hallotta volna, édes uram atyám, nékem is miilyen szépeket beszélt.

Csokonai Vitéz Mihály: SÁRKÖZY ALBERT BESZÉDE A KARNYÓNÉ

ELŐADÁSA UTÁN

1799.

Urak, asszonyságok! E* bizony meglehetős volt második próbába! Az Isten adjon nékik több erőt! Aki többet várna, menjen a londoni theatrumba, ott már nem deákok játszanak, akiknek tanulás a fő cél- jok s foglalatosságok; én pedig részemről ezzel mutatom meg, hogy én ennek is valóban örülök. Kiváltképen nékem az tetszett, hogy ők sem felejtkeztek el hazafiúi kötelességekről, és részt vettek abba az örömbe, amelly felséges királyunknak és felséges hatalmasságoknak győzelmein származhatik az igazságnak közellensége ellen.

Boldog hérósok! szerencsés vitézek! kik e nevezetes háborúban hirt, pálmakoszorút és halhatatlanságot szerezhettek magatoknak - megbocsássatok az én elein érő buzgóságomnak-, én irigyetek vagyok. Sokszor , mikor képeiteket látom, vagy olvasom vitéz dolgaitokat, felsóhajtok, mint az ifjú Caesar a Nagy Sándor oszlopánál, és könnyeket, vetélkedő könnyeket hullatok szemeimből, tűrhetetlenül várom az időt, hogy én felnőjjek, s elhunyt magyar őseimnek árnyékaitól a biztató Fiam! szót megérdemeljem. Zúgolódom, hogy az én lelkemet mért nem tudják utolérni esztendeim. Ah! mi szebb egy magyarnak a hadi életnél, kit még a ruhája is, csak jól körültekintse, vitézségre nógat és táborozásra./.../ Jövendőben, ha az én testem a mértéket megüti - mert lelkem ugyan már lelketekkel mérkőzik -, ha megütöm a mértékei lobogó zászlótok alá, trombita - és dobszó között fogadjatok bé en- gemet.

./.