Laczkó András: Diákszínjátszás Somogyban - Iskola és Levéltár 13. (Kaposvár, 1981)

Szemelvények

- 61 KASZA M. De azt hiszem , módot találhatnánk benne, hogy meglehetne. Ha Magyarországban többi Hagy bánya és Szatmár volna, az lenne jutalmunk.

BALASSA M. Pokolba is kell menni Bányáért és Szatmárért. De csak adná vissza a vajda a feleségemet, és ahoz Munkácsot, kész volnék ismég elárulnom és oda állanom. Nagyobb haszonnal mehetnék oda, mint ide jöttem; oda hadnám fiamat, leányomat is, mert ha az portára küldenék őket, hát általok megszerezhetném dolgomat török császárral is; kémeknek és árulóknak sok aranyat szoktak adni. Török aranyam még kevés vagyon, mindent kellene mivelnem, hogy gyűjthetnék bennek.

KASZA M. Én jól tudom, hogy semmi hiteled immár ezeknél nincsen és becsületed. Nem tudom, micsoda haszonnal mehetünk oda. Asszonyomért mindent kellene mivelnünk.

BALASSA M. Próbáltam azt én immár háromszor is; könyörgettem neki az hatalmas Istenért, hogy hozzája vegyen és megkegyelmezzen; én nagy hasznot teszek neki, mert az német királnak mind hadát, ál- gyúit neki árulom; de azt üzené, hogy eléggé árolám el immér, több szőr nem akarja, hogy eláruljam. Sem szolgálatom, sem enmagam nem kellek. Nem tudom, mit miveljek, amit tőlem kivánna, mindent mi- velnék. E minap Lincbe, Bódizsár fiamnak is megirtam vala ugyanezen akaratomat. De még Szénásaival beszélek, eredj, lásd meg amaz özvegyasszony ökreit, és vágás le az konyhára ma, mert nincs mit adnom szolgáimnak enniek. Lásd meg, ha az Melit György asztagát el csépiették: neked adom azt szolgálatodba.

KASZA M. Megszolgálom, kegyelmes uram, de azt kivárnám, hogy az te magadéból adnád meg.

BALASSA M. Az nem szokásom, nem is mivelhetem. Mostan is elköltenek az aranforintok a ládából, kiket el nem akartam költeni.

KASZA M. Adjon nagyságod a Bátoriak borában, az Meggyes aljából.

BALASSA M. Nem lehet, mert társommal Zayval az titkon köztünk köz. De imhol Szénásai. Te menj ki, járj el dolgodban. Jó szerencsével, Szénásai.