Laczkó András: Diákszínjátszás Somogyban - Iskola és Levéltár 13. (Kaposvár, 1981)
Az önképzőköri forma
- 38 Szó volt már az előadások anyagi célzatáról. Ezekkel Csurgón mindig valamilyen aktualitást igyekeztek megoldani. Például a befolyt összegek nagyobb részét a Csokonai-szoboralapra adták, illetve szegénysorsú főiskolai hallgatók segélyezésére szánták. Ilyen pénzügyi elképzelések szinte a kezdetektől jelentkeztek a kaposvári Állami Főgimnázium "Virág Benedek önképzőkör"-ében. A megyeszékhelyen nem kifejezetten színjátszást müveitek, inkább "szavalókör"- mai kifejezéssel, irodalmi szinpad - működött, amelynek feladata elsősorban az iskolai ünnepélyekhez kapcsolódott. Mintaként idézem az 1896-97. tanév zárógyülésének műsorát: "1. Fóti dal /Vörösmarty M./ Előadta az ifj.énekkar. 2. Elnöki megnyitó. 3* Király óda /Jakab Ödön/. Szavalta Kovács S.VII.o. 4. Est ölén. Előadta az ifj.énekkar. 5. Börtönben /Kemény Zsigmond/. Szavalta Rosenthal Gy.VIII.o. 6. Falusi lakodalom. Irta és felolvasta Bergl I.VIII.o. 7. Kern törődve. Előadta az ifj. énekkar. 8. Rab asszony /Kiss József/. Szavalta Kácsovics S.VIII.o. 9. Zárszó és jutalmak kiadása. 10. Tornainduló. Előadta az ifj.énekkar. " Itt persze tekintetbe kell venni, hogy Kaposváron - Kanyar József összegezése szerint - komoly hagyományai voltak a műkedvelő színjátszásnak. Már a reformkorban megfordultak a megyeszékhelyen jelentős színtársulatok, s a műkedvelők előadásain különösen a századfordulót megelőző évtizedekben léptek fel jelentős müvészek/Blaha Lujza, Egressy Gábor, Szigligeti Ede/. A színi kultúra alakításában nagy szerepe volt a város gyarapodó értelmiségi rétegének, s ezen belül komoly hajtóerőt jelentettek a főgimnázium tanárai. így érthető, hogy a kezdeti lépések, az egyes ünnepségek műsorainak megszervezése után átvették az "önképzőköri hangversenyt". Azzal a sajátos jeggyel, hogy itt a cél elsősorban a zene és a vers ./.
