Laczkó András: Diákszínjátszás Somogyban - Iskola és Levéltár 13. (Kaposvár, 1981)

Csokonai vígjátékai

- 17

Ez is tükröződött a Csurgón készült színdarabjában. A Cultura második felvonásának negyedik jelenésében a beszélgetés és a dalolás eképpen történt;

FIRKÁSZ. Kanakuz! ittál most,ugy-e?

KANAKUZ. Hán.

FIRKÁSZ. Bizon részeg is vagy te amint látom.

KANAKUZ. Á.Á.

FIRKÁSZ. El tudnád-e hát mondani a nótádat?

KANAKUZ. Hán.

FIRKÁSZ. Kezdd el hát!

KANAKUZ. De mölliket?

FIRKÁSZ. Akarmelliket mea grace.

KANAKUZ. Danolja.

Zsiros nyakam öleld mög,

Édes Rózsám csókoll mög,

Hogy a Krisztus álgyon mög,

Fehér orcád mind a hó,

Az enyimhez hasonló,

Akasztófára való.

Az elmondottak alapján megállapítható, hogy a Csurgón egzámenre készülő Csokonait a színdarabok megírására inspirálta a bizonyító szándék, hogy ellenfeleivel szemben érvet / érveket / sorakoztasson; emellett pedagógiai nézetei, a játszva tanitás eszménye hatott ebbe az irányba, s ezt a hatást erősítette népköltészeti tájékozódása. Ezek az elemek találkoztak az egyházmegye vezetőinek elképzeléseivel, kik ugyancsak szerették volna az iskola alapítójának ünnepélyesen bemutatni az elért eredményeket. Jellemzően igazolja ezt egy másik adat, amit Csire István emlit meg. A vizsgán, a poétikai egzámenen Festetics gróf versirás céljára ezt a tételt adta fel: " Somogyvár- megye derék tartomány. " A megadott időt Írással töltötték a diákok, faragták a rimeket, amikor az egyik megakadt és felegyenesedett .

./