Laczkó András: Diákszínjátszás Somogyban - Iskola és Levéltár 13. (Kaposvár, 1981)
Az iskolai színjátszás hagyományairól
10 Meg kell azonban jegy ezni,hogy a korabeli nézők a tragédiáknál sokkal jobban kedvelték a vígjátékokat. A 18. századi közönségről az egyik drámaszerző igy nyilatkozott: "Ezek ... csak a merő tréfát lesik, áhitják ..., melyek ha szüntelen elöl nem kerülnek, csak Ítélettel vágynak az egész játék felől, mivel akár szomorú, akár nagy tekintélyű érdemes dolgot ábrázoljon is, csak a kacagásra készültek." Ezeknek a daraboknak a cselekménye leginkább az alacsonyabb rangúak körében játszódott, egy-egy rút hibát megjelenítő tipussal, s az idegen szereplőknek - ezzel is fokozva a vidámságot - magyar nevet adtak. A korszak iskolai színjátszásában a forditás és a magyarosítás /vagyis átdolgozás/ a leggyakrabban kihasznált lehetőség. Dicséretes tény, hogy a vállalkozó szerzők a világirodalom jelentős alkotásaihoz nyúltak; az ókori drámaírók közül leginkább Plautus került szinte a jezsuiták és a piaristák kollégiumaiban. Majd ehhez kapcsolódóan Moliére vigjátékainak latin, illetve magyar nyelvű változatait vitték színre / itt is alkalmazva a magyar neveket mint Nagyhéjjázó Ordas Demeter, Garabonc- zás László/. A kor egyik vezető drámairó egyénisége a jezsuita Iliéi János volt. Nem teljesen magyar nyelvű. 1791.-ben adta ki Komáromban hudi tragici /Tragikus játékok/ cimü iskoladrámáit. Ezek a szokáshoz híven bibliai témákat dolgoztak fel. Megjegyzendő viszont, hogy a latin nyelvű müvek ellenére, örömet érzett a magyar könyvek szaporodásának láttán. A piaristák és a pálosrendi iskolák azért érdekesebbek a jezsuitáknál, mert ide több jobbágyszármazású diák kerülhetett és ebből következően olykor az ellenzékiség hangja is megszólalhatott náluk a színpadon. Ezeknél volt az egyházon belül legerőteljesebb a nemzeti érzés, s itt készült az iskoladrámák egyik fontos darabja, Benyák Bernát Joása.Benyák már felvilágosodott műveltségű piarista tanár volt, kinek müve ugyan még iskoladráma, de mondandójában erősen kötődik Bessenyei tragédiáihoz. ./.
