Beöthy Ferenc: A Dél-Balaton irodalmi és történelmi emlékhelyei - Iskola és Levéltár 11. (Kaposvár, 1979)

4. A déli part községeinek irodalmi és történelmi emlékhelyei

- 23 Már a tihanyi apátság alapítólevelének egyik határleirá- sa is Bakiár néven említi.

A Kopasz-hegyen vagy Vártetőn már a korai vaskorban is vár állott, melyet később a kelták is laktak. A vársáncok még ma is láthatók, éppen úgy, mint Szemesen és Földváron, Révje pedig évszázadokon keresztül szállította az embert, a gabonát és az állatot a túlsó partra, Eülöp- re.

A községben van a Bálátonboglári Állami Gazdaság központja, melynek területe Bálátonszemestől Marcaliig és Balatonboglártól Hácsig , 19 község területén húzódik keresztül. Kétezer dolgozójával és 3000 ha területével a déli part egyik legnagyobb gazdasága.

Balatonbogláron született Lukács Károly /1892-1954/ iró, a kiváló Balaton-kutató. Középiskolai tanulmányait a kaposvári állami főgimnáziumban végezte 1892-1900-ig. A budapesti tudományegyetem és a párizsi Sorbonne-on töltött egyetemi évek után bölcsészdoktori diplomáját 1907-ben szerezte. 1908-tól - tiz éven át - a győri főreáliskola tanára, majd igazgatója volt. A Tanácsköztársaság megdöntése után, 1919» augusztus 8-án lemondott állásáról. 1920,január 30-án a proletárdiktatúra támogatása miatt a ceglédi főgimnáziumba helyezték át. Ezt az állást azonban nem fogadta el, hanem szülőföldjére, a Balaton mellé vonult vissza, ahol 1920 őszén, a Balatoni Halászati Részvénytársaság szolgálatába lépett. Európába elsőként dolgozta ki a félmesterséges süllőkeltetés gyakorlatát. Irodalmi munkásságát 43 könyv és különlenyomat, továbbá mintegy 150 szakcikk jelzi. Müvei közül ki kell emelnem Bél Mátyás "Notitia" kéziratának Veszprém, Somogy és Zala megyére vonatkozó fordítását, valamint a Balaton halászatára vonatkozó Írásait.