Beöthy Ferenc: A Dél-Balaton irodalmi és történelmi emlékhelyei - Iskola és Levéltár 11. (Kaposvár, 1979)
4. A déli part községeinek irodalmi és történelmi emlékhelyei
- 64 1789. október 5-én irta Kazinczynak: "Szántódi Remete Házam" ...Füredi új épült házammal úgy van által ellenben, hogy egyikből a másikba láthatok... Kazinczy 1789. november 3-i levelében leirta vi - szontagságos útját Tihanytól Szántódig, valamint a réven való átkelést is. A költőről pedig ezt irta: " De tudd meg, azon a napon, a melyen én Horváthot legelőször szorítottam mellemre, nekem semmi érzés nem volt kicsinység, s nem is lesz az soha." Ugyanebben a le - vélben barátját ekképpen jellemezte: "Férfiúi érettség, elevenség, pajkosság, tréfa, tűz, a legkedvesebb szelidséggel összenőve, az,ami őt a néző előtt kedvessé teszi. \ A déli part irodalmi emlékei közé tartoznak azok a versek, amelyeket itt irt. Többek között a "Jó nap mondás, Fokra " c. verse, melyet az 1788. évi Imre-napi köszöntő helyett Szántódról maga helyett küldött /Sió/Fok- ra. Az előbb idézett "Balatoni mars", a "Szántódi tus", a "Szüzlány tus", a "Világ fattya", a "Világ csúfja" c. dalokat is itt irta. 1790. január 29-én irta Kazinczynak Szántódról: " A minap egy parasztmulatságon voltam, s két mezei éneket tanultam a Ivánkáktól." A Kőröshegyen lelkészkedő Fürdős /Ferdős/ Dávid sirató versében emlékezett meg a költő halálakor " Keserv Horváth Ádám halálán " cimmel. Szántódpuszta épületei a 18.századi uradalmi majorok képét érintetlenül őrzik. A 18. század első felében épül tek a legrégibb épületek, melyekből nagyon rövid időn be lül majormúzeum lesz.