Beöthy Ferenc: A Dél-Balaton irodalmi és történelmi emlékhelyei - Iskola és Levéltár 11. (Kaposvár, 1979)

4. A déli part községeinek irodalmi és történelmi emlékhelyei

60 Siófok

1973-ban 17 ezer lakosa volt. Ma ez a szám már több mint 22 ezer. Egy-egy nyári napon a vendégek száma azonban a 100 ezret is meghaladja. A több települést magába- foglaló város 3822 hektáron fekszik, belterülete 1406 ha. Házainak száma: 12464. 1969-ben Kilitit is a városhoz csa tolták.

Siófok nevét először a tihanyi apátság alapítólevelében találjuk meg Euk alakban. A foki vámhelyet már 1137- ben említik. A kuruc korban a Sió erődvonalának egyik fon tos erőssége. Siófok volt. Az erődítésről csak a 18. száza di térképek kapcsán tudunk. Ma már csak egy-egy földrajzi név utal arra, hogy itt valamikor vár állott.

Az első fürdőlevél, amely Siófokot emliti, a "Zala- Somogyi Közlöny"-ben 1863-ban jelent meg. A marcali származású Kozma Sándor /Kozma Andor és Kozma Ferenc édesapja/ irta. Kozma Andor pedig "A mi Balatonunk " c. müvében leirta négy Balaton-parti községben történt nyári ese ményeket.

A 20.századi Siófokról Keresztury Dezső a Balaton c. müvében beszámol Karinthy Frigyes többszöri szerepléséről. Karinthy Frigyes Siófokon halt meg 1938-ban.Emlékét tábla őrzi, A Batthyány utca 52.sz. ház falán szintén emléktábla figyelmeztet Karinthy egykori nyaralóhelyére.

Jókai Mór életének utolsó nyarát, 1904-ben, Siófokon töltötte. A Batthyány és a Mártirok útja sarkán levő ház erkélye alatti emléktábla erre a tényre hivja fel fi - gyelmünket.

Az 1932-ben alakult IGE /írók Gazdasági Egyesülete/ a Balaton nagyobb üdülőhelyein iróhetet szervezett.