Beöthy Ferenc: A Dél-Balaton irodalmi és történelmi emlékhelyei - Iskola és Levéltár 11. (Kaposvár, 1979)

4. A déli part községeinek irodalmi és történelmi emlékhelyei

- 52

Bél Mátyás /1684-1749/ Notitiae Historica-Geographica Hungáriáé c. munkájában a következőket irta: " Kőröshegy hajdan kolostoráról és kiváló épitésü templomáról hírneves. Büszkélkedik az egész megyében leghíresebb szőlőművelésével. "

A népi jellegű házakon kivül, melyeket Jankó János is közölt müvében, még egy műemléke látható: az 1780 körül épült, egyemeletes, copf jellegű Széchenyi-kastély. Stilusa Széchenyi Zsigmond szerint: " ..... a francia direktórium nevét viselő "directoire"-stilus, tetszetősen egyszerű vonalai szerint."

Széchenyi Zsigmond 1923-tól, nyolc éven keresztül 1931 őszéig lakott a kastélyban. Természetesen ebbe a nyolc évbe még három Afrika-expedició is belefért. Itt született meg máig is legsikeresebb müve, afrikai vadászexpediciójának élményeiből: a Csui! /1930/.

Ahol lakott, ahol irt, ahonnan először indult el afrikai útjaira, az a hely alkalmas arra, hogy az Afrikai-vadász múzeuma legyen.

/Jó lenne, ha a kastély visszaálmodhatná a kort, a déli part látnivalóban amúgy is olyan szegény!/

Kozma Andor /1861-1933/ iró édesapja, Kozma Sándor /le- veldi/ született ebben a községben 1825-ben. Fiatal korában szépirodalommal foglalkozott, és "Bukógáti" irói álnév alatt szinikritikákat és költeményeket is irt.

Fürdős Dávid /1787-1866/ költő, egyházi iró, 1818-tól 1829-ig református lelkész volt Kőröshegyen. A rimfaragó Kovács József verseit is ő adta ki /1817/.

\