Beöthy Ferenc: A Dél-Balaton irodalmi és történelmi emlékhelyei - Iskola és Levéltár 11. (Kaposvár, 1979)
4. A déli part községeinek irodalmi és történelmi emlékhelyei
- 33 Létrejöttét a filoxérának köszönhette, ti. a múlt század végén, a nagy filoxérapusztitás tönkretette a Balaton-part szőlőtelepeit. Széchenyi Imre /1858-1905/ agrárpolitikus mint homokszőlő-telepitési kormánybiztos /egyik müve; Somogy megye monographiája " Bp 1892/ mintegy 300 holdon,- Zalából hozott szőlőmunkásokkal - a Balaton-parti homokon, amely immunis volt a filoxérával szemben, új, ellenállóbb fajtákat honosított meg. Feleségéről, Máriáról nevezték el a telepet. A 20-as évek közepétől önálló község lett. Tulajdonképpen Balatonke- resztűr , Mária-telep és Hullámfürdő külterületének lakott helyeiből alakult községgé,, Balatonszabadi A községnek kilenc műemlék jellegű épülete van. Területe 4140 ha. Belterülete 306 ha. Lakóinak száma; 2439 fő. 712 lakóházzal rendelkezik. A Puszta-toronynak nevezett helyen állott az ősi falu; Zabadi, a királyi szabadok települése. Az oklevelek először 1358-ban emlitik. 1444-ben már Fokszabadi a neve. A közeli Siómaros községgel 1950-ben egyesitették. E kis községben állították fel az ország első Kossuth-szobrát, melyet Gerendái Antal szobrászművész kőből készitett. Balatonszárszó A község 3000 ha területéből 287 a belterület, lakóinak száma 1773, házainak száma pedig 487. 1082-ben " Zarrosozow " /Szárazaszó v. Száros-Aszó / néven szerepelt, mely a nyelvészek szerint száraz völgyet jelentett. A 16. századi defterekben még megtalálhatjuk a helység nevét. A falu a 17. században azonban elpusztult. A régi falu az ún, Pusztai-dűlőben feküdt, ahol az 1233- ban épült templomának alapjai a múlt század végén még látszottak. Műemlék jellegű épületei közül a barokk magtárt és istállót, a klasszicista stilusban /1810/ épült ref.
