Beöthy Ferenc: A Dél-Balaton irodalmi és történelmi emlékhelyei - Iskola és Levéltár 11. (Kaposvár, 1979)

4. A déli part községeinek irodalmi és történelmi emlékhelyei

- 29 Ugyanebben az utcában találjuk még Rákosi Jenő /1842- 1929./ "Sarolta” nevű villáját, mely a Granarium helyére épült. Három kötetes önéletrajzában finoman megrajzolt képet adott a Balatonról, lapjaiban pedig sok értékes cikket közölt róla. /Ő lett a Budapesti Hirlap főszerkesztője, a Kisfaludy Társaság tagja és a MTA levelező tagja./

Az utca végében található Korányi Frigyes /1827-1913./ orvosprofesszor, emléktáblával megjelölt nyaralója. Ő,mint a Széchenyiek orvosa, lelkesen biztatta a családot a nyaralótelep létesítésére.

Németh László pedig az utca másik oldalán, apósa villájában, a Démusz-üdülőben nyaralt több nyáron át. Homályból homályba c. müvében földvári emlékeket idézett nyaralásával kapcsolatban. Érdekes leirást adott önmagáról, Bajor Giziről és mindazokról, akik körülvették.

A Kvassay-sétányon, az Óbudai Sportszer Vállalat üdülőépületében valamikor Kandó Kálmán nyaralt. Az épületet emléktáblával jelölték meg.

Balatonkeresztúr

A népi műemlékekben gazdag falunak ma 1533 lakója van. A 2109 hektárbül a belterülethez tartozik 237 ha, a községben 478 ház található.

1400-ban a somogyi konvent birtoka volt, Possessio Crucis és Keresztúr néven szerepelt. A hódoltság után a birtok a Pestetics-családé volt, akik a 18.században itt templomot is épitettek.

Bél Mátyás a pozsonyi országgyűlés alkalmával, 1730- ban ismerkedett meg Festetics Kristóffal, Somogy vármegye alispánjával, korának kiváló jogtudósával. Az ő meghívására érkezett 1731 őszén Balatonkeresztúrra, és az egész telet a keresztúri Festetics-birtokon töltötte.