Andrássy Antal: A munkáshatalom megteremtése Somogyban 1947-1948 - Iskola és Levéltár 9. (Kaposvár, 1978)
A munkásmozgalom helyzete a felszabadulástól az 1945-ös választásig
5 József összesítése alapján, a következő:^A juttatásban részesített földigénylők száma: 30050 fő, A juttatott földterület: 182638 kh A juttatott földterület átlaga: 5#3 kh A juttatásban részesített házhelyigénylők száma: 16019 fő A juttatott házhely területe: 8636 kh A juttatott háshely átlaga: 0,5 kh Az nezeréves per” befejezése, végrehajtása mellett a munkáspártok első közös küzdőterej az üzemi bizottságok létrejöttével a gyárak, üzemek munkásellenőrzése lett. Az újjáépítés, a termelés folyamatossága megkívánta, hogy az Ideiglenes Kormány által hozott határozatokat, a tőkések pontosan végrehajtsák, amit a munkások helyileg ellenőriztek. 1945. április 7-én elsőként alakult meg Kaposváron a cukorgyárban az üzemi bizottság. Létrejöttét a szakszervezeti bizottság előzte meg, amely április 3-án egy előkészítő bizottságot hozott létre. Az üzemi bizottságba 4 munkást és 2 tisztviselőt rendes tagként, s ugyanannyit póttagként választottak meg. A nyár folyamán valamennyi nagyobb megyei üzemben létrejöttek az üzemi bizottságok. Kivétel nélkül valameny- nyien segítették a termelést, az üzletmenetbe való betekintéssel pedig a tőkés üzem termelésének az ellenőrzését vállalták magukra. A két munkáspárt kevés kivételtől eltekintve, szoros akcióegységben dolgozott egymás mellett az újjáépítés sikeréért. Az üzemi bizottságok a romeltakaritás, a termelés biztosítása mellett párhuzamosan, a növekvő infláció miatt az üzemek dolgozóinak a természetbeni fizetését, ellátását is biztosítani kellett. Az energiahiány leküzdésére, elsősorban a szén biztosítására, a kaposvári üzemi bizottságok megszervezték az 1919-es mintára, a termékcserét. A baranyai bányászok és munkások élelmet, a somogyiak pedig
