Somogyi életrajzi kislexikon - Iskola és Levéltár 8. (Kaposvár, 1981)
42 szág történetére (Bp, Í874), A magyar történet kútfői az Árpádok korában (Bp. 1880), Magyarország története II» József korában (1- III# Bp# 1881-1888)# Mária Terézia (Bp, ISpl, Magy, tört. életrajzok 18»), Magyarország a királyság megalapításáig (Bp. I895, A Szilágyi Sándor által szerkesztett Magyar nemzet története I»), Magyarország története az Árpádok korában (Bp. l8gó. Ugyanazon, mű II»), Magyarország története III, Károlytól a bécsi congressusig, I7II-I8I5» (Bp, l898, Ugyanazon mű Vll,), A magyar történél kútfőinek kézikönyve (Bp, I90I, Angyal Dávid és Mika Sándor társaságában szerk»), Az I79O-9I» országgyűlés (l-ll, Bp. I9O7), Hungary in the Eighteenth Century Cambridge, I9I0), 1898-tól szerk. és újkori részében írta a Nagy Képes Világtörténet c, sorozatot, l ROP ALOM.; Hajnal István: M. H» (Századok, I94O, 4-Ó, sz.), Lederer Emma: M, H» helye a magyar polgári történet tudományban (Századok, I9Ó2» 3-4» sz,) MELHARD GYULA Zalaszentgrót, I85I„ április 9, - Attala, I9O7, március 22.. T2-2£' glébános. Tanulmányainak befejezése után a papi pályára lépett, és több évi káptalankodás után, l8Ó7-l884-ig a kaposvári gimnázium hittanára volt» 1884-ben Mernyén plébános lett, innen Attalára kerűLt, s ott is halt meg» A Somogy megyei Régészeti Társulat jegyzője,később titkára volt, szerkesztette a társulat évkönyveit 1879-82-ig, melyekben sok régészeti cikke jelent meg. Fő b b m ű v e i : A székesfehérvári őrkanonokság története (Veszprém, I9O6), Somogy vármegyei gazdaságtörténeti adatok (Kaposvár, I89Ó), Somogy vármegye a rendi országgyűlésen (Veszprém, I900). MIKLÓSSY GYULA Kaposvár, I839, január lO, - Kézdivás árhely, I89I» június 22. 22lüÍ22i22Í2." 1859-ben Szabadkán lett színész. Ezután többfelé játszott: 1809-ben Székesfehérvárott, 1870-ben Molnár György bukása után a Budai Népszínházban, 1872-ben a Krisztinavárosi Színkörben, majd az István-téren (ma: Klauzál-tér) épült színházban, István-téri színházában I874. januárjában tűz ütött ki, tönkrement, ismét vidékre kényszerült. Műsora sokszor a legselejtesebb népszínművekből állott. Kiadótulajdonosa volt a Színlap c. színházi lapnak (I872. október 3O, - I873. február). Több színdara
