Somogyi életrajzi kislexikon - Iskola és Levéltár 8. (Kaposvár, 1981)

52 vasast, több iskolaügyi és társadalmi cikket a helyi lapokba, írt programértekezést, ünnepi beszédet, nekrológokat stb. leg­inkább az iskolai értesítőbe, Bécsy Mártonnal együtt megírta A kaposvári m, kir, áll. főgimnázium története I8O6-I895. c. mű­vet, (Kaposvár, I896). RÉVÉSZ GÉZA Siófok, I878. december 9, - Amszterdam, I955. augusztus 18.-2U2E2ZÍ2b2l22-2' b2U2Í.lZÍ2l22u2i Az MTA ía9Ía 0-947) • Budapes­ten jogot tanult, Göttingában pszichológiát. Ig08-ban a budapes­ti tudományegyetemen a kísérleti lélektan magántanára, lgl8-tól rk, tanár, a Tanácsköztársaság idején ny, r. tanár, A proletár- diktatúra megdöntése után külföldre távozott. Igzl-től Amszter­damban működött mint az ottani kísérleti lélektani intézet i- gazgatója, I932-I95O között az amszterdami egyetemen a lélektan tanára. 1949-től a bajor tudományos akadémia tagja, A würtzburgi egyetem díszdoktorává avatta. Főbb m ű v e i : A gazdaságos tanulás módszereiről (Magyar Paedagogia, I9O8), Grundlegung der Tonpsychologie (Leipzig, I9I3), Das frühzeitige Auftreten der Begabung und ihre Erkennung (Leipzig, I92I), Ervin Nyíregyházi (Leipzig, Igló), The Psycho­logy of a Musical Prodigy (London, 1925), Musikgenuss bei Gehör­losen (Leipzig, I92Ó), Das problem der Ursprungs der Sprache (Amsterdam, I942), Die menschliche Hand (Basel - New York,1944), 1 RODA LOM: Kardos Lajos: Révész Géza (Magy. Tud. I956. 4-6. sz.) RIPPL-RÓNAl JÓZSEF Kaposvár, l8ól. május 23. - Kaposvár, I927, november 25. Festó'^ A modern magyar festőművészet egyik vezéralakja, A fran­cia posztimpresszicKÍüiák,az ún. Nabis-csoport tagja, a poszt­impresszionista és szecessziós törekvések legjobb magyar képvi­selője, Művészetét finom színvilág, kulturált stilizált vonal­játék, dekorativitás jellemzi. - 1882-ben Zichy Ödön családja házi tanít ójaként Szurdon és Kalksburgban élt. 1884-ben iratko­zott be a müncheni akadémiára, de 1887-ben már Párizsban volt. Két éven át Munkácsy mellett dolgozott, hatása alá is került. De bekapcsolódott a francia modern művészeti életbe is. Fran­cia nőt vett feleségül (Lazarine Baudrion). 1889-től alakítja ki saját formanyel vét,,elszakad a Munkácsy-hatást ól. 1889-ben

Next

/
Oldalképek
Tartalom