Somogyi életrajzi kislexikon - Iskola és Levéltár 7. (Kaposvár, 1980)

Tartalomjegyzék

- 39 V i k á r Béla /Hetes, 1859» április 1. - Dunavecse, 1945» szeptember 22./: etnográfus, műfordító, az MTA 1. tagja /1911/. 1877-84. között 9 féléven át nyelvészeti és irodalmi tanulmányo­kat folytatott a budapesti tudományegyetemen. 1889-től az ország­gyűlési gyorsiróhivatal alkalmazottja, majd vezetője volt; 1921- ben. vonult nyugalomba. 1889-es finnországi néprajzi tanulmányút­ja véglegessé érlelte a Kalevala fordításának tervét. A fordítás 1909-ben. jelent meg; munkája a magyar müforditás-irodalom legje­lentősebb alkotásai közé tartozik. 1890-ben. gyorsírással jegyez­te a Somogymegye népköltése /Bp., 1905/ c. kötetének anyagát. 1895-tol Európában, elsőként fonográffal gyűjtött népzenei anya­got. Gazdag típusváltozatokat bemutató hengerei az 1900-as pári­zsi világkiállításon, nemzetközi elismerést szereztek a magyar nép zenekutatásnak. 1896-tól a néprajzi Társaság főtitkára. Megalapí­totta a La Fontaine Irodalmi Társaságot, amelynek elnöke volt. Lefordította Lafontaine összes meséit /Bp., 1926/. Fonográf-fel­vételeit Bartók Béla jegyezte le. Fonográfhengereit a néprajzi Múzeum, gyorsírással készült jegyzeteit az MTA kéziratgyüjtemé- nye őrzi. Főbb müvei: A regős ének /Bp., 1907/.- IRODALOM:' Varró' István.: A hetvenéves V.B. /Századunk, 1929. ápr. sz./; Balassa József: V.B. /Magyar nyelvőr, 1934/; Gombos László: V.B. 1859-1945. /Magyar nyelvőr, 1946. l.sz./; Setéiken Pálma: Húsz éve hunyt el V.B. /Köznevelés, 1965- nov./;~F. Tóth"* Pál: V.B. utolsó napjai Dunavecsén /Petőfi népe, 1965. sz'ept./; VoIly István.: Somogyi Kalevala /Kaposvár, 1959/; Kodály Zoltán: Emlékezés V.B.-ra /Visszatekintés II. Bp., 1964/. Vörös László /Hódmezővásárhely, 1790. - Kaposvár, 1870./: mérnök. Tanulmányait az Ins titutűm Geometricumban. végezte, ahol 1828-ban. nyert oklevelet. Közben mint rézmetsző Karacs Ferenc növendékeként és munkatársaként dolgozott. 1827-től Huszár Má­tyás mellett kinevezett kamarai mérnökként a Körösök és a Duna felvételénél működött. 1833-ban jelent meg Alapvizhelyzeti tér­képe Buda és Pest sz. kir. fővárosainak c. müve. A Duna - map­pádé befejezése után a Tisza-térképészethez került, majd 1834- ben Somogy vm. hites földmérője lett. Itt főleg a Kapos, Sárviz és a Sió, a Balaton és a Duna Tolna vm.-i szakasza szabályozásá­val foglalkozott. Somogy vm.-ről szerkesztett nagy áttekintő tér­képe kőnyomatos formában. 1850-ben. jelent meg. A szabadságharc bukása után. bebörtönözték, állásából elbocsátották.- IRODALOM: Fodor Ferenc: Magyar vizimérnökök ... /Bp., 1957/; Bemdefy László: Vörös László emlékezete. Somogy megye múltjából. Levéltári Évkönyv, 5*sz. Z á b or s z k y Alajos /Kaposvár, 1808. - Kaposvár, 1862. április' 5*/: szabadelvű politikus., országgyűlési képviselő. Pá­lyáját Somogyi vm.-ben kezdte; 1836-37-ben. Kossuth Törvényhatósá­gi Tudósításainak somogyi levelezője, az 1840-es években a Pes­ti Hirlap munkatársa volt. I843~44-ben. részt vett az Országgyű­lési Tudósítások szerkesztésében, 1848-ban országgyűlési képvi­selő. A debreceni kormány miniszteri tanácsosnak és kormánybiz­tosnak nevezte ki. 1849-ben. halálra Ítélték, súlyos betegsége, majd Haynau elmozdítása következtében kivégzésére nem került sor. 1861-ben. a lengyeltóti kerület országgyűlési képviselőjének vá­lasztotta meg. Főbb müvei: A Pesti Hirlap elleni gyanúsítások és a haladás /Pest, 1841/; Lengyelország hanyatlása és enyészeté-

Next

/
Oldalképek
Tartalom