Somogyi életrajzi kislexikon - Iskola és Levéltár 7. (Kaposvár, 1980)

Tartalomjegyzék

- 27 Madarász László /Merneskisfalud, 1811. szeptember 13«- Goodhopen, USA, 1909. november 6./: politikus, ügyvéd. Madarász József testvérbátyja. Ügyvédi oklevelet szerzett. A reformkorban Megér vármegye ellenzéki mozgalmainak egyik vezetője. Az 1847-48. évi utolsó rendi országgyűlésen. Somogy vármegye követe, az ellenzék baloldalának tagja. 1848-ban az első népképviseleti országgyűlésen a csákvári kerület képviselője, a radikális kisebbség vezéralakja, a Nép-Elem társszerkesztője, az Egyenlő- ségi Társaság szervezője és első elnöke. Az Országos Honvédelmi Bizottmány rendőri és postaügyi osztályának vezetője 1849. április 1,4-ig. Debrecenben a Békepárt támadásainak fő céltáblája,

az ún. "flamingók" vezére, a forradalmi "terrorismust" követelő ún.. rendőrminiszter. Jókai és Kovács. Lajos Debrecenben, az Esti Lapok hasábjain a kivégzett Zichy Ödön gyémántjainak el- sikkasztásával vádolta. Ezzel a Békepárt elérte, hogy Madarász László visszavonuljon; 1849. májusában mandátumáról is lemondott, de a csákvári kerület újra megválasztotta. Komárom eleste után Svájcba, majd Franciaországon és Anglián keresztül 1850 őszén Amerikába költözött. Az emigrációtól is visszavonulva farmerként töltött hat évtizedet.- IRODALOM: Berta, István: Kossuth Lajos az utolsó rendi országgyűlésen /Bp77 J;)v - /: Waldapfel Eszter: Az önálló magyar külpolitika 1848-1849 /Bp., 1962/; Madarász József: Emlékirataim 1831-1881 /Bp., 1883/*

M a r c z a 1 i Henrik /Marcali. 1856. április 3« - Budapest, 1940. 'július 21./: történetiró, az MTA 1. tagja /1893/* Tanulmányait külföldön /Bécs, Párizs, Berlin./ is folytatta. 1878-tól a budapesti gyakorló gimnázium, 1895-től 1924-ig pedig az egyetem tanára. Széles körű, pozitivista jellegű irodalmi munkássága /müvek, sok tanulmány, cikk stb./ a magyar és e- gyetemes történelem régibb és újabb témáit egyaránt felölelte. Főbb müvei: A földrajzi viszonyok befolyása Magyarország törté- ne'tér'é /Bp'., 1874/; A magyar történet kútfői az Árpádok korában /Bp., 1880/; Magyarország története II. József korában /I- III. Bp., 1881-1888/; Mária Terézia /Bp., 1891. lágy. tört. é- letrajzok 18./; Magyarország a királyság megalapításáig /Bp., 1895. A Szilágyi Sándor által szerk. Magyar nemzet története I./; Magyarország története az Árpádok korában /Bp., 1896. u- gyanazon mű II./; Magyarország története III. Károly tói a Bécsi congressusig, 1711-1815. /Bp., 1898. ugyanazon mü VII./;

A magyar történet kútfőinek kézikönyve /Bp., 1901. Angyal^Dávid és Mika Sándor társaságában szerk./; Az 1790-91. országgyűlés /I-II. Bp,, 1907/; Hungary in the Eighteenth Century /Cambridge, 1910/. 1898-től szerk. és újkori részében irta a Nagy Képes Világtörténet c. sorozatot.- IRODALOM: Hajnal István: M.H. /Századok, 1940. 4-6.az./; Lederer Emma: M.H. helye a magyar polgári történettudományban /Századok, 1962. 3-4.sz./.

M e 1 hard Gyula /Zalaszentgrót, 1851« április 9. - Attala, 19077"‘március 22./: plébános, tanár. Tanulmányainak befejezése után a papi pályára lépett, és több évi káptalankodás után, 1867-1884-ig a kaposvári gimnázium hittanára volt. 1884-ben. Mer- nyén plébános lett, innen Attalára került, s ott Is halt meg. A Somogy megyei Régészeti Társulat jegyzője, később titkára volt,