Somogyi életrajzi kislexikon - Iskola és Levéltár 7. (Kaposvár, 1980)

Tartalomjegyzék

- 7 kötet 1813-ban jelent meg. A kiadás ügyeken 1810. márciusában és 1813. márciusában Pestre utazott, itt találkozott Kölcsey Ferenccel, Szemere Pállal, Vitkovics Mihállyal. A Mondolat ci- mü dunántúli gúnyirattal kapcsolatos vita elidegenitette Ka- zinczytól. Kölcseynek 1817-ben megjelent bírálata vitára ingerelte, ettől kezdve kevés verset irt. 1819-20-ban hosszabb i- dőt töltött Sopronban. Hosszú hallgatás után 1825 körül ismét szerepelni kezdett az ^irodalmi életben. Néhány levelet váltott Széchenyi Istvánnal. Értekezést irt a parasztság helyzetéről,

"A magyarországi mezei szorgalom némely akadályairól" cimmel. Ebben jobb bánásmódot követel a jobbágyoknak, s időszerű gazdasági reformok érdekében száll sikra. 1835-től egészsége megrendült, munkáit kénytelen volt abbahagyni. Költészetében a^korabeli magyar nemesség legjobbjainak élmény- és érzelmi világa, belső világnézeti küzdelme tükröződik. Lirájának művészi tetőpontját 1805-07-ben, a napóleoni háborúk idején irt nagy hazafias ódái jelentik. Ezekben a közösséghez szólva figyelmeztette a nemzetet a fenyegető veszélyre, és bátor helytállásra hiv- ta fel. Kazinczy hatására kezdi magáévá tenni a felvilágosodás eszméit, költői leveleiben az ész és a tudomány hatalmát hirdeti. Nagy erejű szuggesztiv költői nyelve és stilusa révén is a magyar romantikus lira legfontosabb előkészítője.

Iroda,lom: Váczy János: Berzsenyi Dániel életrajza. /Bp. 1895/» Németh László: Berzsenyi /Bp., 1937/; Vargha Balázs: Berzsenyi /Bp., 1959/» Merényi Oszkár: Berzsenyi-emlékkönyv /Bp. 1976/» Főbb müvei: Berzsenyi Dániel költői müvei /kiadta Merényi Oszkár , Év •1936/; - kritikai kiadás/; Berzsenyi Dániel összes müvei /kiadta Merényi Oszkár, Bp., 1956/.

Bokor József /Kadarkút, 1843« június 19« - Budapest, 1917. június' 11./: tanár, pedagógiai és filozófiai iró. Csurgón, Pápán tanult, majd Pesten teológiát hallgatott, 1868-tól 1885-ig a sárospataki ref. főiskola tanára. Közben a budapesti egyetem bölcsészkarán doktorátust szerzett. 1885-től budapesti kereskedelmi iskolai tanár, ugyanebben az évben az egyetemen a neveléstörténet magántanára, majd c. ny. rk. tanára. 1896-tól az Országos Közoktatási Tanács előadó tanácsosa. 1901-ben megalapította a Magyar Filozófiai Társaságot, amelynek alelnöke volt. Szerkeszti a Sárospataki Lapok-at /1881-82/, a Magyar Philosophiai Szemlét' /2 . >t'ől l88b-ig Buday Józseffel', koséig egyedül/, az 'Egyetértés c. lap tanügyi rovatát /1888-1908/ és a Pallas Nagy 'hebt'ik'o'nat.

Főbb 'mü've'i'Vallás' é's' tudomány, Sárospatak, 1871; A középiskola' 'eszménye \'/Bp.1894'/;' Egy~Középjskola /Sárospatak, 1384/;

A-~ társadalom befolyása az allamra /Bp. , 1886/; Ä kálvinizmus erőssége' /Bp'.V 1910'/.

B o s n y á k Zoltán /Somogytúr, 1861. október 10. - Budapest, Í948. december 19./: szinmüiró, belügyminisztériumi tisztviselő. Budapesten végzett jogot. 1883-tól 1919-igj nyugdijazá- sáig a belügyminisztériumban szolgált, először a gyermekvédelmi osztályon. Ő alkotta meg az elhagyott gyermekek védelméről szóló szabályzatot. 1918-ban államtitkárrá nevezték ki. A Nemzeti Színház 1896-1907 között öt színdarabját mutatta be, közülük három kéziratban maradt. Sándor Erzsi operaénekesnő volt a felesége. Főbb müvei: A birtokminimum mint agrárreform Magyar-