Somogyi életrajzi kislexikon - Iskola és Levéltár 7. (Kaposvár, 1980)

Tartalomjegyzék

32 fürediről a Somogy megyei Nagybajomba költözött, itt látogatta meg 1789-0611 Csokonai Vitéz Mihály. 1812-ben Nagybajomból Pet- rikeresztúrra^/z'al'a m./ költözött. 1814-ben, németellenes versei miatt eljárás indult ellene. 1817-ben részt vett a keszthelyi helikoni ünnepségeken. 1818-ban, újból Nagybajomban telepedett le. Utolsó éveiben sokat betegeskedett; harmadik felesége, Kazinczy Klára ápolta. A magyar népköltészet egyik első tudatos gyűjtője volt. 0 és új, mintegy ötödfélszáz énekek c. zenetörténetileg is jelentős, a népiesseg kibontakozásában fontos szerepet játszó énekgyüjteményét 1813-ban állitotta össze. /Első és egyben^kritikai kiadása 1953-ban Bartha Dénes és Kiss József gondozásában,./ Ebben a valódi népdalok és saját szerzeményei ^mellett túlnyomórészt a köznemesség Ízlésének megfelelő, népessé vált rokokó és barokk müdalok kaptak helyet. Irodalmi felfogásának középpontjában a hagyománymentés gondolata állt. Politikai és filozófiai nézeteinek ingadozásai is a köznemesség ellentmondásos magatartását tükrözik. Eposzai és vigjátéka, jelentéktelenek. Főbb müvei: Húnniás /Győr, 1787/; Holmi /ver- sek, I., Pest, 1787.; II. Győr, 1792; III. Pest, 1792/; A tété- nyi leány Mátyás királynál /vígjáték, Pest, 1816/; Rudolphias /hősköltemény, Bécs, 1817/.- IRODALOM: Garda Samu: H.Á. életrajza /Nagyenyed, 1890/; Hegyi Ferenc: P.H.A. /Debrecen, 1939/; Járdányi Pál - Herényi György: P.H.A. /Az MTA Nyelv- és írod. Tud. Oszt. KözT3 1954/; Zörös Károly: Adalékok P.H.Á. életéhez /Bp., 1958/; Szabó György P.H.A. /Elet és Tudomány, I960. 27. sz./; Péterffy Ida: Pálóczi- Horváth^Adám világjáró ^táncnótájának keletkezese'. Somogy megye múltj-aból. /Levéltári Évkönyv I. kötet, 1970./; Péterffy Ida: Pálóczi-Horváth Adám,^ a somogyi banderialista Budán /Í790/. Somogy megye múltjából. /Levéltári Évkönyv 8. kötet, 1977./.

Pete Lajos /Hetes, 1867. október 3» - Budapest, 1924- augusztus 2./: középiskoláit Kaposváron és Nagykanizsán, a jogot pedig Budapesten végezte. Ekkor Somogy vármegyénél lett joggyakornok, majd aljegyző, s végül 1906-ban, Lengyeltótiban főszolgabíró, hol nyugalomba vonulásáig, vagyis 1919-ig működött.

A zenébe atyja vezette be. Irányzata a magyar cigányos játék volt, s^egymaga egész cigányzenekart hallatott, mint dalszerző is hírnévre tett szert. Legnagyobbrészt testvérének, Pete Márton költőnek dalait zenésitette meg, dalainak legnagyobb része még ma is közszájon, forog. Nevezetesebb dalai: Betyárlegény talpig ^vasban,, Nem való bokréta türött süveg mellé, Páros csillag az ég alján, A levél sűrűén, hull. Somogyi nótái kétszer is meg- j eleniek.

Pete Zsigmond /Böhönye, 1825. február 19* - lármarosszi- get, 1883* február 2./: orvos, balneológus. Oklevelét 1848-ban. a pesti egyetemen nyerte. Az osztrák hadseregbe besorozva, mint hajóorvos bejárta a nyugat-indiai szigetvilágot, Dalmácia és Görögország főbb szigeteit és városait. Az 1854* évi orosz hadjáratban tábori főorvos volt. Hazatérve előbb Dégen Festetics gróf uradalmi orvosa, majd Pesten folytatott gyakorlatot. 1866- ban. a^pesti egyetemen a balneológia magántanára, egy ideig a Császárfürdő igazgatója. Szakcikkei főként a Gyógyászat-ban. jelentek meg. Utóbb Székesfehérváron, majd Mármarosszigeten. volt középiskolai tanár. Főbb müvei: Értekezés a fürdésről /Buda, 1862/; Fürdői étrend /Pest',' 186'6/.