Somogyi életrajzi kislexikon - Iskola és Levéltár 7. (Kaposvár, 1980)

Tartalomjegyzék

- 23 ­Kozma Andor /Marcali, 1861« január 12, ~ Budapest, 1933 ápriiis 16,/: költő, műfordító, az MTA tagja /l. 1901, t, 1920/ Kozma Sándor,fia# A pesti egyetemen jogot végzett, 1885-ben az Első Magyar Általános Biztositó Társaság tisztviselője, utóbb vezértitkára. 1893-tól a Kisfaludy Társaság tagja, 1899-től má­sodtitkára. 1910-ben kormánypárti programmal országgyűlési kép­viselővé választották. Állandó munkatársa volt a Pesti Hírlap­nak, a Budapesti Hírlapnak, a Nemzetnek, Az Újságnak, a Bors­szem Jankónak. Mint műfordítónak legsikerültebb munkája Goethe teljes Faustjának fordítása /Bp., 1924/. Fiatalkori verseinek radikális szellemét megtagadta. A század elején a hivatalos konzervatív irodalom egyik fő képviselője, de több verse arról tanúskodik, hogy ráeszmélt a munkásság, a tömegek növekvő ere­jére. Nagy része volt abban, hogy Ady Endre a főváros irodalmi diját elnyerte. Főbb müvei: A tegnap és a ma /versek, Bp., 1889/; Versek /Bp, "iS^TT^zatirák /versek, Bp., 1898/; Vallá­sos költemények /Bp., 1902/; Magyar symphoniák /Bp,, 1909/; Gyulai Pál, az ember és a költő /tanulmány, Bp., 1912/; Eötvös József /tanulmány, Bp., 1913/; Baksay Sándor /tanulmány, Bp., 1916/; Hetedhét országból /útirajzok, Bp., 1916/; Magyar Rhap- sodiák /Bp., 1920/; Túrán /ősrege, Bp., 1922/; Honfoglalás /t örténeti r., Bp., 1925/; Arany János /tanulmány/.- IRODALOM: Merényi Oszkár: K.A./Kaposvár, 1941/; Komlós Ala­dár: A magyar költészet Petőfitől Adyig /Bp., 19597"^”' K o z m a Sándor /Kőröshegy, 1825. szeptember 2. - Budapest, 1897. augusztus 5®/: főügyész. 1847-ben ügyvédi oklevelet szer­zett. Mind honvéd részt vett az 1848-49-i forradalom és szabad­ságharcban, majd Világos után az osztrák hadseregbe sorozták. Az 1850-es évek közepétől Somogy vm.-ben ügyvéd volt, 1861-ben országgyűlési képviselővé választották /Deák-párt/. 1867-től az Igazságügyi Minisztériumban osztálytanácsos, 1869-ben kúriai biró, az állami ügyészség felállítása után az első főügyész /1872-96/. Az ügyészségi szervezet megszervezése és működésé­nek megindítása legnagyobbrészt Kozma Sándor tevékenységének e- redménye. volt. Fellépett a börtönügy megjavítása, valamint a nyomozásoknál alkalmazott csendőri kínzások megszüntetése ér­dekében. Az Országos Gyüjtőfogház első vezetője volt. K r é n u s z János /őrtilos, 1886. - Marcali, 1919. augusz tus 28./: a munkásmozgalom mártírja, tanító, A tanítói oklevél megszerzése után Kéthelyen, majd Beleznán tanított. A világig iskolák megteremtéséért harcolt, ezért állásától megfosztották. Az 1918-as polgári forradalom alatt került vissza tanítói^állá­sába, A Tanácsköztársaság idején Kéthelyen igazgató-tanitó, di­rektóriumi tag volt. Iharosberény környékén osztani kezdte a földesúri földeket, szervezett, agitált a parasztok között, A tanácshatalom megdöntése után a Prónay-különitmény akasztotta fel.- IRODALOM: Kubinyi Ferenc: K.J.-ról /Somogyi írás, 1962/; Ku- binyi Ferenc: 'Egy ballada története /r,, Bp., 1964/.

Next

/
Oldalképek
Tartalom