Somogyi életrajzi kislexikon - Iskola és Levéltár 7. (Kaposvár, 1980)

Tartalomjegyzék

21 K é t_h 1 y Károly /Csurgó, 1839. szeptember 14. - Budapest, 1927. február 19./: belgyógyász, egyetemi tanár, az MTA 1. tagja /1897/. Kéthly László apja. Orvosi tanulmányait a budapesti és bécsi egyetemen végezte. 1864-től 1868-ig tanársegéd a pesti belklinikán. Külföldi tanulmányút után 1870-ben az elektroterápia magántanára. 1871-ben a Rókus Kórház rendelőorvosa, 1877-ben főorvos. 1880-ban rk. tanár, 1889-1913-ban ny. r. tanár a budapesti egyetemen. A II., majd az I. belklinika igazgatója. ^Szakirodalmi és orvosképző tevékenysége mellett jelentősen részt vett az orvosegyesület szervezésében. Az Országos Orvosszövetség első elnöke volt. A neurológia és elektromos kezelés egyik úttörője. Főbb müvei; Az idegrendszer némely rendes és beteges működéséről '/Bp., 1881/; A mellhártyalobókról /Bp., 1891/; A belgyógyászat kézikönyve /Bókái Árpáddal és Korányi Frigyessel, Bp. 1894/.- IRODALOM: Vámossy Zoltán: K.K. /nekrológ, Akad.Ért. Bp., 1927. 38. sz./.

_K i s f a_ 1 u d. y Itala /Kötcse, 1836. - Kaposvár, ISII. február 15./: köl'tő, Nemesi családból származott, Ányos Pál rokona. 1878-tól a Petőfi Társaság tagja. Verseit és elbeszéléseit /eleinte Atala néven/, 1858-tól kezdve közölték a korabeli lapok.

Pőbb müvei; Rajzok /Bp., 1879/; K.A. összes költeményei /Kapós- vár, 1880/.- IRODALOM: PayIné Hentaller Mariska: A magyar Írónőkről /Bp., 1889/. -- ---—

K

iss Miklós Hemeskéri /Somogy; vm., 1820. - Párizs, 1902./ honved ezredes, emigráns politikus. Ügyvédi oklevelet szerzett. Külföldi tanulmányátjárói visszatérve a Helytartótanácsnál működött. Részt vett az 184-8-i márciusi forradalomban, majd a budai nemzetőrség parancsnoka és őrnagya lett. Részt vett a harcokban, majd ismét Buda, 1849-ben pedig Pétervárad. parancsnoka. Ezután diplomáciai feladattal Párizsba, Piemontba és Londonba küldték. Az emigráció egyik vezetője. De Charon márkinéval kötött házassága révén rokonságba került III. napóleonnal és a francia külügyminiszterrel. 1859-ben egyik előkészítője a francia-olasz -magyar megállapodásnak. Az osztrák-olasz-francia háborúban a Magyar Légió osztályparancsnoka. 1860-ban Garibaldi ezredese. Kossuth híveként szoros kapcsolatot tartott fenn a francia udvarral. 1866-ban Bismarckot kereste fel, hogy megnyerje a magyar ügynek. 1867 után birtokot vásárolt.és gyakran tartózkodott Magyarországon is.

K o lm á r József /Magyaród 1820. - ?/: főgimnáziumi tanár és író. A teológiát a pápai ref. főiskolában hallgatta, hol a Képzőtársaságnak egyik alapítója, és Jókaival, Petőfivel és Or- lai Petries Somával együtt tagja volt. Az 1843-44. években nélkülözések között élt Pozsonyban, az Országgyűlési Tudósításokat másolgatva, midőn még az odavetődött s nyomorban sínylődő Petőfi Sándprt is segítette. 1845-ben Vahot Imre Pesti Divatlapjának lett a segédszerkesztője, majd az Életképeknek munkatársa,

1848- ban Kossuth hírlapjának a korrektora és belső munkatársa.

1849- ben a kormánnyal Debrecenbe költözött, hol a Közlöny korrektora volt. 1849 nyarán rövid ideig Somogybán, Noszlopy mellett tevékenykedett. A szabadságharc után Pápán tanár lett. In-