Somogyi életrajzi kislexikon - Iskola és Levéltár 7. (Kaposvár, 1980)
Tartalomjegyzék
20 magyar nyomtatványt: a Budai Krónikát. Karai később királyi személynök lett, többször járt Mátyás király érdekében külföldi kiküldetésben. 1485-ben halt meg. Az ő nevéhez fűződik az első nyomda felállítása hazánkban. Kálmán Imre /Siófok, 1882. október 24. - Párizs, 1953. október 30./: zeneszerző, operettkomponista. A zeneakadémián Koessler János tanítványa. Eleinte dalokat, zongoramüveket irt, majd Endre és Johanna c. szimfonikus nyitányával keltett feltűnést. Rövid ideig joghallgató volt, 1908-ig a Pesti Napló zenekritikusa. Első nagy sikere a Tatárjárás c. operett /1908/. További operettjei hamarosan világhírűvé tették nevét. 1938-ig Bécsben, 1938-40. között Párizsban, majd az USA-ban, 1945-től haláláig ismét Párizsban élt. Utolsó operettjét, az Arizona Lady t halála után, 1954-ben mutatták be Bernben. Hatalmas nemzetközi sikerét müveinek sodró életkedve mellett zenéjének magyaros színezete segítette elő. Számos dal és sanzon szerzője volt. Főbb müvei: Cigányprimás /1912/; Csárdáskirálynő /1915/; A farsang tündére /1919/; Bajadér/1921/; Marica grófnő /1924/; Cirkuszhercegnő /1926/; Csikágói hercegnő /1928/; A Montmart- re-i ibolya /1930.- IRODALOM: Somogyi Vilmos: K.I. /Színház- és Filmművészet, 1953* II. SZ./V Gál György Sándor - Somogyi Vilmos: Az operett regényes története /Bp., 1960/. Kálmáncsehi Sánta Márton /Kálmáncsa, 1500 körüT" - Debrecen, 1557. december'/: ref. püspök, a magyar reformáció egyik vezéralakja. 1523-tól a krakkói egyetemen tanult. Itthon - előbb mint kát. pap - gyulafehérvári kanonok, majd az 1530-as évek végén a reformáció pártjára állt. 1556- tól a Debrecen-Nagyvárad vidéki egyházkerület püspöke. Mint a reformáció harcosan antifeudális szellemű helvét, szakramentá- rius áramlatának hive, számos alkalommal folytatott hitvitákat a^lutheri irányzat képviselőivel. Irodalmi müvei csak utalásokból ismeretesek, szerkesztett pl. egy Gradualt.- IRODALOM: Papp Gusztáv: K.S.M. /Bp., 1935/; Horváth János: A reformáció jegyében /Bp., 1953/. K a p o 1 i Antal /Gyalány, 1867. november 4. - Somogyhár- ságy, 1957. április 12./: faragó pásztor, a népművészet mestere /1954/, Kossuth-dijas /1955/. Juhászcsaládból származott.^ Pásztorgyerekként 12 éves korában kezdett faragni, előbb saját kedvtelésére, majd mások kérésére a parasztság körében alkalmazott használati és dísztárgyakat /rokkákat, széktámlákat, kép- és tükörkeretet stb./. Ezeket virágdiszitményekkel, a pásztorélet és a betyárvilág jeleneteivel, továbbá Rákóczinak, Kossuthnak, Petőfinek alakjával diszitette. Legtöbbször domború faragással dolgozott, de nem kevésbé szépek karcolt diszitmé- nyei sem. Müvei számos kiállításon szerepeltek, Faragásait a, Képrajzi Múzeum,a kaposvári Rippl-Rónai Múzeum, a Népművelési Intézet, a Népi Iparművészeti Tanács Mintagyüjteménye őrzi.- IRODALOM: Domanovszky György: A két faragó K. /Bp., 1955/.
