Somogyi életrajzi kislexikon - Iskola és Levéltár 7. (Kaposvár, 1980)

Tartalomjegyzék

- 17- IRODALOM: Megemlékezés Gőgös Ignácról /Szabad Lép, 1949« júl. 30./; A szabadság vértanúi /Bp., 1960./»

Gönczi Ferenc /Göncz/ /Rádó, 1861. július 29. - Kaposvár, 1948. november 28./: etnográfus. 1880-ban tanítói oklevelet szerzett Znióváralján. Dél-Dunántúlon kezdte működését, majd 1901-től Budapesten, Pest-Pilis-Solt-Kiskun, Szolnok-Dobo- ka vm. tanfelügyelőségén teljesített szolgáltatót. 1912-22-ben Somogy vármegye tanfelügyelője. 1914-ben a Somogy vármegyei Múzeumi Egyesület alelnökévé választották, 1922-től az egyesület kaposvári múzeumát haláláig vezette. Tárgygyüjteményéből alakult ki a múzeum néprajzi anyaga; a Rippl-Rénai-gyüjtemény megszerzésével /1920/ megalapította a képtárat. Főbb müvei: Muraköz és népe /Bp., 1895/; A zalamegyei vendek /Kaposvár, 1914/; Göcsej s kapcsolatosan Hetés vidékének és népének összevontabb ismertetése /Kaposvár, 1914/; Somogyi gyermek /Kaposvár, 1937/; A somogyi betyárvilág /Kaposvár, 1944/; Göcsej népköltészete /Zalaegerszeg, 1948/; Somogyi gyermekjátékok /Kaposvár, 1949/»

G ö n^d ö r Ferenc /Bihardiószeg, 1885* - New York* 1948- 1950 között:/ újságíró. Rövid ideig a nagyváradi Szabadság munkatársa. Később Kaposváron a Somogyi Naplót szerkesztette. Felesége Pogány Ilona, Pogány József népbiztos nővére. 1912-ben Budapestre költözött; a Népszava, majd a Déli Hprlap munkatársa. 1918. ^október 1-től megindította az Ember cirmi hetilapot. Lapja az évek folyamán egyre jobbra tolódott. Később New fork- ban telepedett le, lapja a kommunistákat gyaláző hecclap lett. Főbb müvei: Hárman /antológia. Szederkényi Anna és Haraszthy Lajos verseivel együtt, a kötethez Ady Endre irt előszót. /Kaposvár. 1906/; A háború nyomában /Bp., 1915/; A szenvedések or- szágiitjárx /háborús följegyzések, Bp., 1916/; Szerb szocialisták a háborúban /Bp., 1917/; Vallomások /Bécs, 1923/. -^IRODALOM: Nádass József: Nehéz leltár /Bp., 1963/; Gyetvaj János: Két világ között /Bp., 1963/.

G u t h e i 1 Jenő /Kaposvár, 1887. február 12.Veszprém, 1963. '0"ktoíoer""4*/: pápai prelátus, káptalani levéltáros. Teológiai tanulmányait a budapesti egyetemen végezte. Előbb káplán, 1913-14-ben kaposvári gimnáziumi tanár, 1915-37-ben Veszprémben teológiai tanár. Utána székesegyházi kanonok, egyben káptalani levéltáros és egyházmegyei főtanfelügyelő lett. 1948-ban. pápai prelátus. Kéziratos munkát állított össze a levéltár Ar- pád-kori okleveleiről. Főbb müvei: A veszprémi Margit-romok és a Szent Margit-egyház /Múzeumi' jelentések az 1928-29. évről, Veszprém, 1929/; Magyarország és kereszténység Szent István e- lőtt /Vigília, I960. 8.sz./; A veszprémi Szt.György egyház és konzerválása /Műemlékvédelem, I960. 4«sz./.

Gyű A a J^ros /Lrdőcsokonva. 3.869. október 3,. - Moszkva, 1932. november 9./: a kommunista mozgalom harcosa, kisgazda. 1893-ban lépett be a szociáldemokrata pártba. Nagyatádi Szabó István ellenfele. 1903-ban már részt vett a párt kongresszusán, és a földmunkások szövetségének alakítását követelte, ennek 1906-ban egyik alapítója, a nagybirtok felszámolásának harcosa. Az 1905-os aratósztrájk egyik szervezője, a sztrájk Idején le