Somogyi életrajzi kislexikon - Iskola és Levéltár 7. (Kaposvár, 1980)

Tartalomjegyzék

- 16 ­levelei tették ismertté. 1897-től Egerben élt, utolsó éveiben mindenkitől elzárkózva. Az én falum /1898/, az Egri csillagok /1901/ megjelenése, A bor c.színmüvének hatalmas sikere a Nem­zeti Színházban /1901/ az ország egyik legolvasottabb Írójává tette. 1900-ban és a következő években gyakran utazott Francia- országba s más nyugat-európai országokba. 1903-ban a Kisfaludy Társaság tagja. A siker útján a kezdetben harcos ellenzéki ma­terialista, antiklerikális Gárdonyi élete vége felé nemegyszer misztikus pszichologizálás felé fordult, ábrázolásmódjába zava­ró, hamis romantika vegyült. Korai müvei azonban a magyar iro­dalom számottevő értékei. Az egri várban temették el. Egykori egri háza emlékmúzeum. Főbb müvei; A láthatatlan ember /Bp., 1092/; Isten rabjai /Bp~ 1908/; Ida regénye /Bp., 1924/«^- IRODALOM: Zsigmondy Ferenc: Gárdonyi Géza /Irodalomtörténet, 1921/; Gárdonyi József: Az élő Gárdonyi /I-II. Bp., 1935/« Geszti Lajos /Gamás, 1885. január 25. - Keszthely, 19 5 ~6. 'április 28./: filmpedagógus. A magyar oktatófilmügy egyik megalapítója és megszervezője /1924/. A vallás- és közoktatás- ügyi miniszter megbízásából 1934-ben felállította a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium Oktatófilm Kirendeltségét, amely Magyarországon bevezette a kötelező iskolai filmoktatást. Nevé­hez fűződik háromszáz magyar oktatófilm elkészítése. Földrajzi tankönyvsorozatot is irt. G 0 1 d Vilmos /Marcali, 1859. június 3« - Inke, 1919. augusztus 31./: a munkásmozgalom mártírja, bádogos. 1918-ban a vasasszakszervezet elnöke Marcaliban. A Tanácsköztársaság alatt a helyi Hitelbanknál pénzügyi megbízott, a direktoriig tagja. A tanácshatalom megdöntése után letartóztatták. A Prónay-külö- nitmény a kórházban betegen fekvő Gold Vilmost elhurcolta, és az inkei erdőben meggyilkolta.- IRODALOM: Nemes Dezső: Az ellenforradalom története Magyaror­szágon 1919-21. '/Bő., 1962/; G.V. /Somogyi Néplap, 1965. jún. 25./. G ő g ö s Ignác /Tamási, 1893. május 22. - Tamási, 1929. jú- lius 30./: a magyar munkásmozgalom vértanúja, asztalossegéd. 1913-ban mint fiatal segéd ismerkedett meg a szocialista esz­mékkel Kaposvárott. Szervezett munkás lett. 1914-ben behívták katonának. 1915 tavaszán orosz fogságba esett. 1918. áprilisá­ban a taganrogi hadifoglyok megbízottjaként részt vett a moszk­vai konferencián, belépett a Vörös Gárdába,lés három éven át har­colt az intervenciósok és fehérgárdisták ellen. 1921-ben a KMP megbízottjaként hazatért Magyarországra, ^belépett az SZDP-be, majd 1923-ban Őry Károllyal és Hámán Katóval együtt bekapcsoló­dott az illegális KMP szervezési munkáiba. Vezetőségi tagja volt az 1925-ben alakult MSZMP-nek. A KMP 1925* augusztus 18-án meg­tartott első kongresszusán Bécsben beválasztották a Központi Bi­zottságba, 1925. szeptember 22-én azonban rendőrségi besúgás kö­vetkeztében Gőgöst, Óryt és Hámánt letartóztatták, és három és fél évi fogságra Ítélték. 1929 tavaszán a Gyüjtőfogház orvosa a börtönőrökkel együtt súlyosan bántalmazta. A börtönben tüdő- gyulladást, majd tüdővészt kap ott.Röviddel szabadulása után szü­lőfalujában meghalt.

Next

/
Oldalképek
Tartalom