Laczkó András: Irodalmi arcképcsarnok Somogyban - Iskola és Levéltár 6. (Kaposvár, 1979)
Takáts Gyula
57 TAKÁT3 GYULA A költő, akinek Kaposvárra egyszer a Baumgarten-, kétszer a József Attila-dijról hozta a posta az értesitést, 1911 februárjában született Tabon, 1929-ben először kinyomatott versei óta szülőföldje által van jelen az irodalomban. "Somogyi parnasszien?" Lakhely szerint. Rövid munkácsi tanárkodástól, budapesti tartózkodástól eltekintve, állandó lakhelye Kaposvar,*Többször utasitotta*el azzal a fővárosba hivó ajánlatot: "A posta vidéken is megtalál,.,” A dél-dunántúli táj és természet hatása kikerülhetetlenül érződik müvein. Úgy, ahogyan például Rippl-Rónai József világhíres képein. Amiként a festőművésznél a "somogyiság ”, ugyanúgy ez Takácsnál öntörvényű teremtett rendet jelent. Világot, amelyet mint a kutató - irta első mesteréről a költő - ihletett foedeérzéssel és komoly alapossággal mért föl, s aztán minden kötöttség nélkül, derűs kedéllyel az egyetemesbe emelt,” Meg kell jegyezni, hogy Rippl-Rónai még véleményt mondott - de nem verseiről, hanem - képeit látva. Mégis voltak, akik Takácsot a "kisv.ilág költőjének" nevezték, Lehet, ha egy ország résznyi terrénumot igy nevezünk, Vagy ha a sejtek munkájáról szóló verset igy olvassuk: A sej tek tócsáin ibolya-virág hajózik és kiköt nemsokára már, S mit a nagyitok rendszere se láthat, készen toppan elő lénye a szabálynak, Kis-világ költője, amiként szeretett francia poétája Francis Jammes, aki a "vidéki magány" lírikusaként adott példát, hogyan lehet az Orthez környéki táj levegőjét, hangulatát festve, leírva egyetemest alkotni, Takátsot érdeklődése nemcsak hozzá, hanem a mediterrán szellemiséghez is kapcsolja. Alkotásai mögött érezzük a sajátos éghajlati viszonyokat, a'sok napsütést s az ebből következő világosságot, fényt, ragyogást, szépséget. A kiima gyorsan zamatosra érleli a gyümölcsöket, s igy mediterránságot jelent még a versekben a sajátos növényzet, gyümölcs- és szőlőkultúra, . amelynek jellemző jegyei Attikán meg az Appenin-félszigeten és a Dél-Dunántúlon egyaránt megtalálhatók. És az állatvilág, a tücsök és a kabóca - az előbbi szent bogár a görögöknél - éneke ugyanúgy hallatszik a becei teraszon, mint Torino környékén vagy Delphi mellett, Azután itt a viz, a tó, Egry Józseffel balatoni verses-képes könyvet állítottak össze 1951-ben, amelyet a kiadó azzal a lektori véleménnyel küldött vissza, hogy "illusztrációi•közlés re alkalmatlanok", s csak 1955-ben jelenhetett meg Vízitükör címmel, A Balaton nélkül, a viz tiszteletének számbavételét mellőzve, nem érthetők igazán Takáts versei, íme a Vízi dal részlete :
