Laczkó András: Irodalmi arcképcsarnok Somogyban - Iskola és Levéltár 6. (Kaposvár, 1979)

Babay József

- 52 a somogyi mezők, földek, erdők, a Balaton-^part adta a hátteret a konfliktusokhoz. Ezek azonban mégis nagyon sokszor - különösen mai szemmel - kimódoltnak, itt-ott vérszegénynek hatnak, Miért? A gazda és cseléd összeütközésére például fel figyelt az iró, és irt -is erről, de úgy, hogy az ellenté-tek végül is valamiféle közös megegyezésben feloldódnak, bel-e- -• torkollnak az engedményekbe, és már-már rózsaszin pára lengi be az életet. De még ez is - mint jeleztem - "új, friss” hangot, szemléletet jelentett akkor, a dzsentri körökben,

Babay szemléletében meghatározó volt az U-j Idők széllé misége, A lap elsősorban a középosztályhoz, a hivatalos poli tik«*-leg főbb támaszához szólt, Ehhez az Írónak alkalmazkodni kellett, A "törvénytelen" gyereknek egyáltalán nem volt köny nyü a beillészkedés, Panaszkodott erről.többször : "Megnősültem, egy orvosprofesszor lányát vettem feleségül, De nem tudom megszokni az úri életet, Állandóan dicsekednek az iró vővel,,. No, meg a sok fölösleges ceremónia. El is költöztem tőlük egy kis padlásszobába,"

Színmüvei mellett regényei is népszerűek voltak, A magyar regények elnevezésű sorozatban .jelent meg Istenem,, igy élünk cimü könyve, A kiadó igy ajánlotta az olvasónak: "Babay Józsefnek ebből a regényéből teljes bizonyossággal megtudhatjuk: hogyan élünk mi, szegény magyarok, 1931-ben,"

Ha ez túlzás is, az nyilvánvaló, hogy a korabeli kisváros légköréből, hanguláából sokmindent süritett. Elsősorban a tabló érdekes.,- az' alakok» sokfélesége , a 'jellegzetesen , le- törölhetetlenül polgári, kispolgári figurák; tisztviselők, mesterek, pincérek, tanítók, cselédek, Ebben a idényében egy nagyatádi árvízről ir, és stílusát jól szemlélteti, a- hogyan sötét színekkel festett képet.a hatalmas pusztításról: "Dó százméteres mederben hömpölygőtt.a máskor szelíd Rinya, Vize piszkos, gallyakat, faderekakat, lombszoknyákat sodort, és rohadt... fekete vizű tea., kiszakadt • ablakok, ajtófélfák, egymásba torlódó gerendák, keritésdarabok.

Az emelkedettségre törekvés mellett bizonyos realisztikus- ság is jelentkezik, Rózsa fa bitit i ában.például az egyik szereplő, a kis cselédlány szemével igyekezett "összefoglalót" adni a "városról". Arról a helységről,• amelyik nem nagyobb négy falunál, emeletes házak állnak benne,s autóbusz fut át rajta naponta négyszer és tanár urak, katonatisztek, bírák sétálnak korzóján, A rátarti^"előkelőségek" mdlett polgárok, kereskedők, iparosok éltel<-ott szép számmal. S nagy nyugalomban, amelyet délutánonként csak a Zágráb irányába tartó repülőgép zavart meg»^ "túlságos" dübörgésével, ,,- Meg kell persze azt is jegyezni, h'tágy a rajzolatban, ami a könyvben realizálódott, főleg külsődleges vonások szerepetek, Karakterisztikus, csak itt tetten érhető és mégis általános érvényességű jegyeket rit kán tj egyzet t le. De az vitathatatlan, hogy alakjai, -.konfliktusai erős szálakkal kötődtek szülőhelyéhez*

A Három szegény szabó-legény cimü költői -játékának a- lapját az adta,- hogy nevelőapjának házává 1 - majdnem szemben lakott egy Császár Lajos nevű öreg szabómester, akinél két segéd dolgozott, Az. iró jó kapcsolatba került velük, sok