Laczkó András: Irodalmi arcképcsarnok Somogyban - Iskola és Levéltár 6. (Kaposvár, 1979)
Bevezetés
3 BEVEZETÉS Rengeteg Somogyság... Utazók, költők, gazdászok, írók láttak jelképet a megye erdeiben, a tölgyesek burjánzó gazdagságában, Szembe is állították ezt a műveltség, az iskolák, a literatúrai jártasságok hiányával... Somogy az irodalomban országos hírnevet a XVIll, század végén szerzett /eltekinte most attól, hogy a Szigeti veszedelem mennyire meriti tárgyát a megyéből/. Méghozzá jórészt idegenek, "jö11mentek “ által, akik éveket vagy évtizedeket töltöttek Somogybán, Pálóczi Horváth Ádám és Csokonai Vitéz Mihály nagybajomi, csurgói munkálkodáséra kell elsősorban gondolnunk, a müvekre, melyeket itt írtak, a Holmi egyes darab jaira, episztolákra, vigéposzra, ódákra, köszöntőkre és - sármüvek re ! Amikor Vitéz Mihály 1799, május 26-án megkezdte a tanítást Csurgón, rövidesen gondolt arra, hogy tanítványait nyilvános szerepléshez kellene szoktatni, s ezért szinielő- adásokat rendezett velük, Két /vagy három/ előadást tartottak, a tanitó két /vagy három/ darabjából. Vagyis az irodalomtörténetet régóta foglalkoztató alkotások - Dorot tya, Jövendölés az első oskoláról Somogybán, A magánossághoz stb, - mellett számba kell venni az 1799-ben a legmagasabb szintről induló diákszinjátszást ! /Külön könyvet szentelve a témának./ Az említettek mellett további érdekességeket mutat Somogy irodalmának műltja. Legelőbb azt, hogy akik innen lendítettek valamit a magyar poézisen, mind más megyéből származtak ide, illetve ezzel párhuzamosan azt, hogy a tehetséges "fiák" máshol /Méliusz Juhász Péter Debrecenben, Kálmáncse- hi Sánta Márton Erdélyben, Zichy Antal és Vikár Béla Budapesten és így tovább/ kerestek érvényesülést. Az első jelentősebb literátor-egyéniség: aki itt született és itt is maradt, Roboz István volt, Ő a próza, esszé, elbeszélő költemény, levél vers műfajában egyaránt alkotott /többségében persze gyenge szinten/. Megkísérelve a felzárkózást az országos törekvésekhez. Eszerint a szorosabban vett somogyi literatúra története csak a XIX, század második felétől kezdődik? Nem. Pálóczi, Csokonai, Berzsenyi tevékenysége az "első aranykort" jelenti, amelyet a századforduló előtti évtizedekben követ a "második" /Zichy Antal, Kisfaludy Atala, Szalay Fruzina és mások által/. Persze nem feledkezhetünk meg a nevezetes látogatásokról sem; Vörösmaty, Ady, Szabó Lőrinc, Sinka István és sokak itteni szereplésérő1, Ebből a gazdag anyagból most csak fejezeteket emelhettem ki ; különös tekintettel az "első aranykorira . de mégis úgy, hogy eljuthassunk a jelenkorig. Századunk első felében Somogyot a "festők hazájának" tartották, s Vaszsry János, Iványi-Grünwald Kunffy, Rippl-Rónai, Galimberti és mások művészete alapján joggal, A sommás ítéleten - mely a lite- ratúrára alig figyelt - csak napjaink irodalmi élete változ
