Laczkó András: Irodalmi arcképcsarnok Somogyban - Iskola és Levéltár 6. (Kaposvár, 1979)

Csokonai Vitéz Mihály

2.4 ­nyelven formáitathattak volna, a hazának boldogságát nagyobb mértékben nevelhetnék”, Csokonai felvilágosult gondolkodása a megyében nem csu­pán erőteljes, hanem - mint alább látjuk majd - új források­tól kap megerősítést, impulzusokat, Nyomon követtő nála ugyanaz a kvantitatív szemlélet, amelyet Bessenyei röpiratá- ban láthatunk; a nagy számok törvénye alapján a népből sok "jó ész" jöhetett volna. De minthogy nincs lehetőség, a "jó ész" "vaddá" lesz. Nem művelik, A "vadság" a kor Íróinál a tudátlanság megfelelője, az olyan állapot, amelyből csak is­meretek által lehet kiemelkedni, /A korszak irodalmában gya­korta felbukkanó "vadembernek” egyik karakterisztikus-voná­sa ez,/ Ha a szerte heverő "talentumokat” nem nevelik másra, a jóra nem szoktatják, nem mutatják nekik a tudományt, akkor a körülmények hatására eredendő állapotukban maradnak meg. Alternativ lehetőség körvonalazódik igy, olyan, ami az en- ciklopédistáknál merült fel, hogy ti, minden emberben meg­van a jó és a rossz közötti választás adottsága. Vagyis a konklúzió, amiheOsokonai eljutott: a polgár, a jobbágypa­raszt nem eleve buta, tudatlan, csak a konkrét körülmények között vált ilyenné! Az utóbbiakon kell változtatni, De hogy ehhez eljusson - mint jeleztem -, szükség volt - a tapasztalatokon túl - szellemi impulzusokra is. Egy ki­tűnő irodalomtörténész irta nemrégiben, hogy nem "lehet Ír­ni vagy beszélni Csokonairól Debrecen nélkül", Igaz, de mindjárt hozzá kell tenni, hogy a dunántúli, somogyi élmé­nyek figyelmen kívül hagyásával sem, Ha a Kollégiumban ter­mészet tudományos ismereteket gyűjtött és filozófiai stúdiu­mokat vett, akkor vándorútja során - főként Csurgón - alkal­mazta azokat, S ennek sem kevés a jelentősége, Fölmerült az a kérdés is, hol;volt még olyan könyvtár, ahol ismereteit gyarapithatía á válasz: Nagybajomban, Két kúriában is, Pá- lóczi Horváth Adámnál és Sárközy Istvánnál, Az előbbinek 400 kötetnyi válogatott bibliotékája volt, az utóbbinál ugyancsak forgathatta Descartes, Rousseau, Newton, Diderot, Voltaire, La Fayette, Herder és Barcalay munkáit, "Olvas­ták, vitatták és éltek velük” - írja Takáts Gyula, E dolgo­zat szerzőjének szerény véleménye, hogy a költő nagy verse, a Oövendölés sem jöhetett volna létre a Bajomban újraéledő Rousseau-i hatások nélkül! A Dunántúlon, Somogybán tovább tisztult lirikusi mű­vészete is, E tájon jutott el odáig, hogy kísérletező rit­musai sima tükrüvé higgadtak, beérett klasszicizmusa. Nyil­vánvaló, hogy Somogy mint ihlető környéké t a XVIII, század végén keveset mutatott a hajdani latin provincia derűs szép­ségéből, De mégis ezzel és az itteni baráti kör ^:iatásáva 1 kell számolni lírájának változásainál, A felismert és tra­gikusnak érzett ellentétek legalább annyira viszik a klasz- szikus eszményekhez, mint egyéni sorsának alakulása. A csa­lódásokhoz, a "hivatásszerű vendég "-állapothoz vezető úton olykor valóban az évezredes hagyományok metrumaival szólalt meg, Gondolhatunk a Nemes bátorítás disztichonjaira /"Szűnj meg az ollyakkal magad is gondolni, barátom, /Kiknek az ér­dem elég a szidalmak okául"/, vagy A Múzsához alkaioszi mér­tékű soraira /"Múzsám, ne csüggedj! bár vak irigyeld/ Kan­csal szemekkel rád hunyorítanak, /Múzsám, zsinatjokban az

Next

/
Oldalképek
Tartalom