Laczkó András: Irodalmi arcképcsarnok Somogyban - Iskola és Levéltár 6. (Kaposvár, 1979)
Csokonai Vitéz Mihály
2.4 nyelven formáitathattak volna, a hazának boldogságát nagyobb mértékben nevelhetnék”, Csokonai felvilágosult gondolkodása a megyében nem csupán erőteljes, hanem - mint alább látjuk majd - új forrásoktól kap megerősítést, impulzusokat, Nyomon követtő nála ugyanaz a kvantitatív szemlélet, amelyet Bessenyei röpiratá- ban láthatunk; a nagy számok törvénye alapján a népből sok "jó ész" jöhetett volna. De minthogy nincs lehetőség, a "jó ész" "vaddá" lesz. Nem művelik, A "vadság" a kor Íróinál a tudátlanság megfelelője, az olyan állapot, amelyből csak ismeretek által lehet kiemelkedni, /A korszak irodalmában gyakorta felbukkanó "vadembernek” egyik karakterisztikus-vonása ez,/ Ha a szerte heverő "talentumokat” nem nevelik másra, a jóra nem szoktatják, nem mutatják nekik a tudományt, akkor a körülmények hatására eredendő állapotukban maradnak meg. Alternativ lehetőség körvonalazódik igy, olyan, ami az en- ciklopédistáknál merült fel, hogy ti, minden emberben megvan a jó és a rossz közötti választás adottsága. Vagyis a konklúzió, amiheOsokonai eljutott: a polgár, a jobbágyparaszt nem eleve buta, tudatlan, csak a konkrét körülmények között vált ilyenné! Az utóbbiakon kell változtatni, De hogy ehhez eljusson - mint jeleztem -, szükség volt - a tapasztalatokon túl - szellemi impulzusokra is. Egy kitűnő irodalomtörténész irta nemrégiben, hogy nem "lehet Írni vagy beszélni Csokonairól Debrecen nélkül", Igaz, de mindjárt hozzá kell tenni, hogy a dunántúli, somogyi élmények figyelmen kívül hagyásával sem, Ha a Kollégiumban természet tudományos ismereteket gyűjtött és filozófiai stúdiumokat vett, akkor vándorútja során - főként Csurgón - alkalmazta azokat, S ennek sem kevés a jelentősége, Fölmerült az a kérdés is, hol;volt még olyan könyvtár, ahol ismereteit gyarapithatía á válasz: Nagybajomban, Két kúriában is, Pá- lóczi Horváth Adámnál és Sárközy Istvánnál, Az előbbinek 400 kötetnyi válogatott bibliotékája volt, az utóbbinál ugyancsak forgathatta Descartes, Rousseau, Newton, Diderot, Voltaire, La Fayette, Herder és Barcalay munkáit, "Olvasták, vitatták és éltek velük” - írja Takáts Gyula, E dolgozat szerzőjének szerény véleménye, hogy a költő nagy verse, a Oövendölés sem jöhetett volna létre a Bajomban újraéledő Rousseau-i hatások nélkül! A Dunántúlon, Somogybán tovább tisztult lirikusi művészete is, E tájon jutott el odáig, hogy kísérletező ritmusai sima tükrüvé higgadtak, beérett klasszicizmusa. Nyilvánvaló, hogy Somogy mint ihlető környéké t a XVIII, század végén keveset mutatott a hajdani latin provincia derűs szépségéből, De mégis ezzel és az itteni baráti kör ^:iatásáva 1 kell számolni lírájának változásainál, A felismert és tragikusnak érzett ellentétek legalább annyira viszik a klasz- szikus eszményekhez, mint egyéni sorsának alakulása. A csalódásokhoz, a "hivatásszerű vendég "-állapothoz vezető úton olykor valóban az évezredes hagyományok metrumaival szólalt meg, Gondolhatunk a Nemes bátorítás disztichonjaira /"Szűnj meg az ollyakkal magad is gondolni, barátom, /Kiknek az érdem elég a szidalmak okául"/, vagy A Múzsához alkaioszi mértékű soraira /"Múzsám, ne csüggedj! bár vak irigyeld/ Kancsal szemekkel rád hunyorítanak, /Múzsám, zsinatjokban az
