Szili Ferenc - Takács Éva: Kaposvár története képekben - Iskola és Levéltár 5. (Kaposvár, 1978)

- 6

A felszabadulást követő három évtizedben a fejlődésnek jelentős útját tettük meg, hiszen jelenleg Kaposvár majdnem 70000 lakosával a tizenharmadik a megyei városok sorában /az ide csatolt külterületekkel/. Az ipartelepek és a korszerű városrészek kiépülésével pedig biztató jövő elé néz a szocialista város.

A KAP0SSZENT3AKABI APÁTSÁG ROMOAI

Legelőször az 1061-ben kelt alapítólevél emliti, hogy a "Kapos folyó melletti Szent Oakab hegyen", valószinüleg Koppány leverése után /997/ emelt "Szent Oakab templom" helyén a terület ura : a Győr nembeli Atha /Ottó/ nádor bencés monostort alapit. Az alapitás jelentőségére utal, hogy hat évvel később a felszentelésen Salamon király és Géza herceg is megjelent.

A történeti adatok nyomán az 1960-66 között folytatott régészeti kutatás tárta fel a XIII-XIV. században épitett nyolcszögletű temetőkápolnát, a közelében álló, a XIII-XIV. században átalakított épületegyüttessel: a háromhajós templommal és a dél felől hozzácsatlakozó központi udvaros, kerengős elrendezésű kolostori lakóépülettel.

1554-ben ezt a kiterjedt és reprezentativ együttest megerősített védőfalai sem voltak képesek megóvni a török pusztítástól.

Megyénk legkorábbi magánkegyúri alapítású monostorát 1974-ben az Országos Műemléki Felügyelőség állította helyre .