Szili Ferenc - Takács Éva: Kaposvár története képekben - Iskola és Levéltár 5. (Kaposvár, 1978)
35 KAPOSVÁRI MUNKÁSOTTHON Kaposvár szervezett munkásai már a múlt század végén is törekedtek egy olyan munkásotthon építésére, aho1 a politikai összejövetelek mellett a kulturált szórakozás igényeit is kielégíthetik. Az SZOP kaposvári szervezetének és a különböző szakszervezeteknek a tagjai a század első éveiben "otthon-alapot" létesítettek, igy 1910-ben sikerült a városban több helyen működő szakszervezeteket a Bárány-szál lóban elhelyezni. A bérelt helyiségekben politikai összejöveteleket, szinielőadásokat és táncmulatságokat tartottak. Az I. világháború idején a sebesült katonák részére lefoglalták, és a munkásotthont ideiglenesen a Dimitrov /régen Tallián Gyula utca 17. szám/ utca egyik épületében helyezték el. A Tanácsköztársaság idején a Honvéd-laktanyában rendezték be az új munkásotthont, amely a proletárdiktatúra leveréséig működött. A fehérterror a munkásotthont sem ki- mélte, a különítményesek az épületet feldúlták, az értékes munkásmozgalmi dokumentumok tetemes részét pedig bosszúból megsemmisiteíték. Kaposvár szervezett munkásai évekig épület nélkül - a rendőségtől zaklatva - kocsmahelyiségekben tarthatták csak meg gyűléseiket. 1921-ben mozgalmat indítottak egy önálló munkásotthon építésére. A polgármester gáncsoskodása ellenére - a munkásotthon építésére alakult épitő bizottságnak - sikerült megszerezni az ingyen telket a Vár utcában, de csak azzal a feltétellel, hogy a munkásotthon csupán kulturális rendezvények megtartását szolgálja. Az épület jelentős részét társadalmi munkával építették, amelyet 1925. június 1-én avattak fel. Az ellenforradalmi rendszerben itt nevelődtek politikailag éretté és lettek műveltebbek azok a munkásfiatalok, akik a felszabadulást követő években kommunistákká válva, politikai és gazdasági vezetőkként dolgoztak Somogybán, illetőleg az országban.
