Szili Ferenc - Takács Éva: Kaposvár története képekben - Iskola és Levéltár 5. (Kaposvár, 1978)
23 A kivitelezéssel Gráner Lipót és fia zalaegerszegi vállalkozót bizták meg* Az 1924-25-ös tanévben a "főgimnázium'' név ’’reálgimnáziummá” változott, majd a felszabadulás után, az 1948-49- es tanévtől kezdődően az Állami Somssich Pál Reálgimnázium Táncsics Mihály nevét vette fel. A gimnázium tanárai Somogy megye kulturális és tudományos életében mindig tevékenyen részt vettek. SOMOGY MEGYEI LEVÉLTÁR A levéltárak alapvető feladata, hogy megőrizzék és a történeti feldolgozó munka számára is hozzáférhetővé tegyék azokat az iratokat, amelyek jogi, történeti vagy más szempontból értékesek. /A "levéltár" szó két fogalmat takar: egyrészt jelenti azt az intézményt, amely az iratok megőrzését végzi, másrészt jelentheti maguknak az iratoknak a gyűjteményét, pl.: a Széchenyi család iratainak gyűjteményét nevezhetjük a Széchenyi család levéltárának./ 1723-ban láttak napvilágot először azok a törvények, amelyek rendelkeztek az Országos Levéltár /Archivum Regni/ és a megyei levéltárak megszervezéséről. így az 1723. évi 73. törvénycikk kötelezte a vármegyéket, hogy gyűléseik és itélőszékeik tartására, a rabok elhelyezésére és rendkivül "becses kincseinek"^ az iratoknak az őrzésére alkalmas archívumokat is magába fogadó megyei székházakat építsenek. A megyékben kialakuló levéltárak története tehát szorosan összefügg a vármegyeházak történetével. Somogy megyében is hasonló volt a helyzet. Az új megyeháza építkezését a börtön és a levéltár megépítésével kezdték ‘1824-ben, az épület átadása pedig 1828-ban történt. Az iratok beszállítása, rendszerezése, selejtezése és szakszerű segédletek készítése folyamatosan történt,
