Szili Ferenc: Történelmi arcképcsarnok Somogyban 2. - Iskola és Levéltár 4. (Kaposvár, 1977)

Vaszary János emlékezete

41 ­meglepetés vár ránk,,,ma egészen új szellemi, anyagi és mű­vészi berendezkedésre van szükségünk, sohasem volt az emberi­ség fejlődésének oly átfogó előretörése, mint most,” "A múlt maradjon múlt, és ne akarjon jövő lenni," ",,,a kép sorsa sohasem a manuális ügyességtől függ, ha nem attól a benső izgalomtól, lelki feszültségtől, mely a te­hetség sajátja és kísérője, és amely a kép születésének, kiala kulásának és megol^dásának egyedüli feltétele," "Ha valaki csak a természet után akarna művészetet csi­nálni, hasonló lenne ahhoz, aki csak szótárból akarna regényt írni, " "Kérdezem: mi hozott létre egy-egy új stilust? Sohasem a természet, amely változatlanul mindig ugyanaz marad, hanem egy általános, egyetemes emberi nagy érzés, gondolat, szán­dék, mely ismét megváltozik,,," A modern mii vészét rő 1 "Korunk lehet gépesített, materiális, vagy a szédüle­tes mozgás diadala: de a napsugár még mindig a legcsudálato- sabb, a virág a legszebb, és a nő a legizgatöbb,.." "A népies és gyermekrajzok azért olyan hallatlanul iz­gatok és érdekesek, mert a léleknek technikai és kultúra nél­küli megnyilatkozásai, Csakis ösztönösek..." "Nincs másunk, csak kitartásunk: hogy az alföldi déli­báb rezgése, Bercsényi kesergője, a Tisza vize, művészetünk, európai magyar életünk nem lehet csak visszasírt romantika, hanem elnélkülözhetetlen valóság, mindennapi kenyerünk ko­vásza ..." Tanítványai a következőképpen emlékeztek meg mesterükről: Hin ez Gyula: "Vaszarynak olyan tanítási módszere volt, amely eltért a főiskola többi tanárától, Vaszary... mindig lépést

Next

/
Oldalképek
Tartalom