Szili Ferenc: Történelmi arcképcsarnok Somogyban 2. - Iskola és Levéltár 4. (Kaposvár, 1977)

Latinka Sándor, a proletáriátus igaz védője

Latinca Sándor, a proletáriátus igaz védője "Siratni csak hazát lehet," Latinca Sándor 1886, április 5-én született Aradon* ahol gyermekkorát, és ifjúságának a legszebb éveit is töl­tötte. A munkásszülők gyermeke tehetsége révén is csak nagy áldozatok árán tanulhatott tovább* a felsőkereskedelmi is­kolában, A mindent ismerni akaró ifjú Romániába és Törökor­szágba is elutazott* Konstáncában találkozott a Patyomkin lázadó matrózaival* akiktől egy életre szóló élményt szerez­ve érkezett vissza szülővárosába. A sikeres érettségi vizs­ga után Németországba utazott, és a mittweidai gépészeti és elektrotechnikai főiskolán folytatta tovább tanulmányai, t. Ifjúkori álmáról: a mérnöki diploma megszerzéséről azonban 8 hónapi éhezés és nyomorgás után végképp le kellett monda­nia, Hazaérkezése után rövid ideig Budapesten dolgozott, majd 1909-ben néhány hónapra Párizsba költözött, ahol tanul­mányozta a nyugat-európai proletáriátus életét és sorsát. Bár hova is került, a társadalom szociális problémáira figyelt, érzékenyen reagált azokra az igazságtalanságokra* amelyeket a kapitalizmus újratermelt, 1910-ben tagja lett a Szociálde­mokrata Pártnak, és tudatosan elkötelezte magát a munkásosz­tálynak. Az első világháború borzalmai végképp meggyőzték ar ról, hogy az embertelenség az imperializmus lényegéből ered, Felismerte, hogy csak a szervezett munkássággal lehet az em­beribb társadalom alapjait lerakni, lerombolva mindazt, ami hazugságra épült. A háború befejeztével a Földmunkások és Kisgazdák Or­szágos Szövetségétől kapott megbízást az elégedetlen földműn kásság és a szegényparasztság mozgalmának szervezésére és irányítására. így került 1919 januárjában Somogy megyébe, ahol a cselédek, az agrárproletárok és a szegényparasztok tizezrei már nem a "menekülő forradalomtól”, a kivándorlás­tól remélték sorsuk jobbrafordulását, hanem az "ezeréves per" Ítéletére készülve, a fölabsztást kívánták megvalósíta­ni, Somogy megye az ország egyik forradalmi gócpontjává vált, A katonai vereségtől megrendült uralkodó osztály már

Next

/
Oldalképek
Tartalom