Takács Éva - Szili Ferenc: A reformkor és az 1848/49-es forradalom és szabadságharc Somogy megyei dokumentumainak felhasználása történelemtanításunkban - Iskola és Levéltár 3. (Kaposvár, 1976)
Az 1848/49-es forradalom és szabadságharc Az alsóbb néposztályok lelkesedéssel álltak a forradalmi események vezetői mellé, mivel bennük látták az .egyéni szabadság és a gazdasági felemelkedés zálogát. Ezt példázza Szigetvár város Kossuth Lajoshoz irt levele is. /Lásd: 3* sz. melléklet/ Az alábbi, dokumentum azt is tükrözi, hogy a márciusi eseményeket nem egyértelműen értékelte a nemesség, Kaeskqvi.es Mihály uradalmi ügyvéd levele az uradalom kormányzójához : "Az Úrbéri viszonyból! kibontakozási paragraphusban említett kármentesítésre nézve sok szó fordult elő. Végtére kimondotta a’többség, hogy nem kell itten érteni a9 tökéletes kármentesítést, - hanem a’ jeleni valóságos haszonnak - ti, a9 robotnak, és 9-ednek, a’ mely czudar módon mi azt a’ jobbágytól kapjuk - a5 szerinti kiváltását. Emlékeztettem én a’ T.T.K.K. és R.R., hogy e’ féle jobbágyi örök megváltás Magyar Hazánkban nem valami ujj eszme; iszen 1767-ben az Urbér béhozatala alkalmával világosan meg volt állapítva, hogy a’ melly jobbágy magát a’ Robottól, és a’ 9-edtől megváltani ölökre is kívánja, szabad választásában vagyon hagyva: ti, mindegyik robotnapszámot lo xr-al, a’ 9-edet pedig 4 frtval, vagy 24 gyalogrobottal megváltani," Forrás: SML. Mennye1' uradalmi levéltár. Levelek, I8461848. Közli: Tóth Tibor: Elkülönítés és jobbágyfelszabadítás a mernyei uradalomban, Somogy megye múltjából 1973- 165-166. lap. Az 1848-as állapotokat tükröző b'?rtokstatisztikából láthatjuk az agrárkapitalista fejlődés szempontjából ideálisnak nem mondható, tipikusan.közép-európai, ezen belül is sajátosan Magyarországra jellemző birtokmegosz'iást, A torz gazdasági struktúra és az agrárkapita- lista - fejlődés közép-európai model1je idézte elő már r&tft-ban, majd a dualizmus korszakában is a jelentős gazdasági és politikai konfliktusokat. 1?
