Kanyar József: A Tanácsköztársaság Somogyban - Iskola és Levéltár 2. (Kaposvár, 1976)

III. Március 21-én kikiáltják a proletárdiktatúrát

b/ Gazdasági berendezés: A megye történeti első ségéből és agrárius voltából fakadóan itt a mezőgazdaság átszer­vezése az érdekes. Tisztázandó, hogy a szemléltetett ügyvi­teli terezet nem való­sult meg. Bár az Olva­sókönyv dokumentumot erre vonatkozóan nem tartalmaz, utalni kell a centralizáció súlyos követelményeire. ok között." La,tinca felszólalását az alábbiakban idézte a helyi lap: "A ré­gi világban úgy történt, hogy amikor kineveztek valakit a vármegye élére, azokat bizonyos jogokkal ruházták fel, és a kinevezettek szerették ezen jogo­kat éreztetni. Én azonban nem a jogo­kat, hanem a kötelességeket akarom hangoztatni. Én nem lehetek diktátora, hanem csak harcosa Somogy megyének. A- mit én eddig tettem, az a proletáriá- tus érdekében történt, s a jövőben két­szeres, erővel fogok cselekedni, hogy a munkásosztály és a proletáriátus ügyét minél jobban tudjam szolgálni, és ebben a szellemben akarok dolgozni. 229. sz. dole. A Megyei Munkástanács ülé­se és Latinca Sándor' kormányzótanácsi biztos beiktatása./ Elemzendő: A Tanácsköztársaság idején létrejött termelőszövetkezetek az első időkben sem országosan meghatározott általános alapszabállyal, sem pedig új, a kapita­lista uradalmakétól különböző ügyrend­del nem rendelkeztek. A központosított irányítás azonban rövidesen nagyobb táj­egységek, járások, megyék szocializált gazdaságainak egységesitését tette szük­ségessé. Megyénk igali járásában 34 szo­cializált üzem központi irányításának megkönnyítése érdekében ügyviteli sza­bályzattervezetet készítettek, amelyek kapcsán az aprólékos szervtörténeti ki­tekintés helyett csak arra utaljunk, hogy a tervezet szerint a nagyüzemek irá­nyítása demokratikus, módon.történik. 14

Next

/
Oldalképek
Tartalom